Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged
1954. 10. 21. 2. rendes kari ülés
fi.. '0'. i 'j 'k. > tele vS 'JtH~ f- M Q'Jr'.c ■>k K.: í' :1 ü liaiig8í>Gi.C kéotísjögv.i ói és eléri tanúvá nyi eredményeikről. A‘ foglalkoztató szervek igy már a gyakorlatuk kezdetén tudták, hogy kire milyen irányú feladatok elvégzését lehet rábízni. A hallgatóság munkájának tervszerűségét foglalkoztatási tervek biztosítottak, amelyeket a tanszék7 instruktorok készítettek el meg a gyakorlatok megkezdése előtt minden egyes intézményre vonatkozólag aí ’- 3' felelősek véleményeinek figyelembevételével. Összeállításuknál írár vik szempont, hogy a hallgatok először átfogóan tanulmányozzák az ilh lető szervek munkakörét, utana pedig az egyes fontosabb jogi vonatkozású teendők elvégzését. B beosztás leh6tőve tette, hogy ne csupán egyes részletfeladatokat lássanak maguk előtt, hanem előzőleg átfogó képet nyerjenek az illető szerv keretében folyó munka egész természetéről is. A foglalkoztatási tervek minden hétre külön meghatározták a hallgatók által elvégzendő feladatokat, A szakmai felelősek számára ez a gyakorlat nagyobb önállóságot biztosított mint a régebbi, mert az akkor készült tervek külön állapították meg minden napra a hallgatók tennivalóit* Ez az utóbbi túlzott részletezés p6dig sole esetben arra vezetett, hogy a szakmai felelősök attól sokszor még akkor sem voltak hajlandók régebben öntevékenyen eltérni, ha ez tanulmányi szempontból feltétlen szükséges lett volna /pl. egy rendkívüli VB. ülés meghallgatása/. Ugyancsak a röglalkoztatási tervek jelölték meg egyébként a résztvevők számára külön-külön azokat a konkrét témákat is, amelyekből tapasztalataikat összegező, beszámoló jellegű dolgozatot kellett készíteniük. A munka tér ve kel minden hallgató és üzemi felelős megkapta az instruktoroktól a gyakorlatok kezdetére, amelyet különben ezt megelőzően az érdekelt tanszékvezetők jóváhagytak- Betartásuk megvalósítását azonban a Kar intruktoriai nem tudták minden esetben oly mértékben biztosítani, mint az előző években, - eltekintve a szegedi és a budapesti foglalkoztató szervektől, ahol az instruktorok a gyakorlatok székhelyén fejtették ki tevékenységüket, - mert a foglalkoztató szerveket takarékossági okokból nem állott módjukban annyiszor meglátogatni, mint az előző évek során, • G/ A gyakorlatok lefolyásának tartalmi és módszertani értékelése. A fentiek során vázolt előkészítő intézkedések jól megalapozták a gyakorlatok eredményes lefolytatását, amelyeknél - szemben azok elveszítésével - mar döntően a íoglalkoztató szervekre hárult a hallgatóság egyetemen kívüli képzésének biztosítása. ' E.téren elsősorban a_konzultációk jelentőségét kell kiemelnünk. Az. — felelősök hetenként egy alkalommal közösen megvitatták csoportjaik kai a felmerült tanulságos ügyeket. Arra törekedtek, hogy ezeket a problémákat elsősorban maga a hallgatóság igyekezzék megoldani, s ők maguk csak akkor folyjanak be azok eldöntésébe', ha a vita esetleg mellékvagányra terelődnék, vagy helytelen álláspont alakulna ki. A u. felelősökön kívül , z ük a iól felkészült dolgozók is törődtek a hallgatók fejlődésével^ akik melle be voltak osztva foglalkoztatási tervük szerint. Elmagyarázták nekik a munkakörükbe tartozó, lényegesebb feladatokat és azok gyakorlati elvégzését. Ezáltal biztosították, hogy a hozzájuk került hallgatók világosan lássák az ott folyó munkát és ennek birtokában abban maguk is aktivan résztvegyenek. 1 s i
