Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1953. 09. 25. 1. rendes kari ülés
8 az ott kapott bírálatot ha ncnitani tu cg a további munkájában. Elismeri, nem konkrét a munka terv, de nem volt lehetséges az egvés előadások o ontos teütemezése. A Jogászszövetség szegedi cső-, őrt ja a szovjet jogi tanfolyam keretében 4 polgári jog, 4 büntetőjogi és 2 államigazgatási jogi előadást akar rence ni, amelynek megtartása részben a kar tagjainak feladata, emelett volnának a tudományos izottság ülései, ami az előad sok inflációját jelentené. Ízen okok miatt pontos tervet nem tudtak készíteni, reméli, egy hónapon belül ezek a kérdések megoldást nyernek. A munkaterv III. ontjóval kapcsolatban megemlíti, kívánatos a "régi". Évkönyv kiadása, előbb azonban a szorzók felülvizsgálnák beadott dolgozataikat. Ha megjelenik a "régi" Évkönyv,biztosítani sell hogy 1954- ben uj Évkönyvet jelentessen még a kar. A. 2. ponttal"kapcsolatban meg llaoitja, a vidéken dolgozók igen nagy hátrányban vannak a Budapesten lakókkal szemben, mivel a jogi szaklapok szerkesztőségével nem tudnak állandó kapcsolatot tartani, igy a fcpüblikálási lehetőségek kisebbek. A tansegécszemélyzet publikálásra érdemes dolgozatait - kb. 8-lc tanúimé ányt - a közeljövőben Kb. loc ol el terjedelemben lioógrafált formában kiadják* Horváth Hébert a "régi” Évkönyv meg rém jelenésénél okát abban látja, hogy' "nem volt annak felelős szerkesztője, nem volt senki sem, aki tárgyit volna az illetékes szervekkel, a kiadás, lektorálás kérdésében. ' Ezért az "uj" Évkönyvnek felelős szerkesztőt kell kiválasztani, aki minden - a megjelenéssel kapcsolatos - feladatot elvégez* A 1.pontra vonatkozóan a múlt hibáit abban Irtja, a tudóményes dolgozók nem látták tisztánp&rszágos viszonylatban milyen kérdésekkel f oglalkoik ma a jogtudomány. Irányt kell venni arra, hogy azokkal a témákkal foglalkozzunk, amelyeket a jogi szaklapok szükségesnek tartanak. A 3.pontra vonatkozóan helyesli azt, hogy a tanségedszemélyzet dolgozatainak; első fázisa a "nünplyérte.' ezlet" legyen, hol megbírálják a készülő dolgozatot, de a publikálásra érdemes tanulmányok mér ne vázlatszerüek legyenek. Ha a gyakorlatokon megkívánjuk a kerek, tömör stílust a hallgatóktól., akkor a tanszemélyzet elé is ál lit hatunk ilyen követelményeket. A litografált formatan szokszorcsitásiv. kerülő de. ^ozatokat alaposan meg kell bírálni, meg kell nézni: kinek milyen co gozata kerülhet be ebbe a publikációba, ráért ile gondolja senki sem, hogy neki "hivatalból" igérye van arra, hogy dolgozatát.kiadják, ozükseges, hogy ennek a kiadványnak is.leyyen felelős., szerkesztője, azonban ne a tanségéd-SZ6IH6 j~~ Z6li a3£3J3I iü.O2jIiX J© _t.OX^.lÍíC fCL • A1 r>ök helyesli 'a javaslatot, a-felelős szerkesztőnek tang zékvezet nek mell lenii, a segédszerkesztő - aki a szerkesztés technikai részét intézné el- már tansegéd személyzeti tag is lehet. Keni tarta_ a szerencsés.' ek, laa-.pl. csak 4 de at ót tartalmazna ez a publikáció. - Úgy tervezi, kb. catcher 13-2u-ig bemutatnák'a dolgozatok c a tahsegea-• kzei élyzet tagjálü ta szákvez tőjüknek s a tanszékvezető álla .itana meg, publikálásra érdemes-e az a dolgozat, vagy sem. Bolya najós felhívja a figyelmet árra, hogy a "regi” Évkönyv dolgozatait .-""a sztálini .munkára tekintettel - tartalmi szempontból kívánatos felülvi zs gelni. Elnök szerint a szerzőnek kell felülvizsgálni,_ hogy azÉvkönyv számára irt clolgo zatát kívánj a-e át javítani. Smlé_.:ezteti a kari tanácsülést arra, hogy az Évkönyv kiadását bizonyos, a Minisztériumban oeallot t v&ib ozás ok időzték elő. kívánatos, hogy. á kai* tagjai közül is ± egyen felelőse az Évkönyvnek. Horváth Zsikó László szintén kívánatosnak tartja, ho^jj a qo_üi jszak^aüEHAe, tü~ özeidéi ssarkesztőségi tér. két a taoo.aryos
