Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. 09. 25. 1. rendes kari ülés

A referátum javasolja, hogy az egyetem terv- és pénzügyi osztályán is legyen termelési gyakorlat, megkérdezi van-e ott*jogi osztály, mert tisztán gazdasági természetű ügyek megismerése nem feladata a jo^i szakmai gyakorlatnak. A jelentés hibaként rója fel, hogy egyes helyemen, ahol a foglalkoztató Szerv dolgozói passzívak voltak, a hallgatok sem elog intenziven vették ki részüket a társadalmi munkából. Az ilyen eseteket nem lehet hibaként felhő ni, mért a hallga óknak nem feladata az ilyirányú kezdeményezés, ők ismeretek szerzésére kötelezettek.

Ih^hfkt^á.-^óikó László elmondja, a termelési gyakorlatra való jelentkezésnél elsősorban azt vették figyelembe, ki hol szeretne elhelyezkedni, nem erőltették a központi szerveknél folytatandó gyakorlatot. Egyébkén a hallgatók közül a fölémüvei.sügyi központi szervekhez senki sem jelentkezőit. A minisztériumok áltála; an. nem teljesitik azt a kérelmet, ] hogy felső .szervekhez is nyerjenek beosztást egyesek.

Három hallgató nyert eibefore zést a hódmezővásárhelyi döntőbizottságnál, hol igen hasznos tapasztalatokat szereztek a vállalatok jogi munkájáról. • ,

A jelentésben a társadalmi munkában való résztvételt nem úgy értelmezte, hogy a hallgatók aktivizálják társadalmi munkára a munkahely dolgozóit, inkább arra gondolt, hogy azokon a helyeken a hallgatók nem fejtettek ki olyan jó társadalmi munkát, mint évközben az egyetemen.

Pólay Elemér kifejti, ismeri a jogi szakos termelési gyakorlaton irt dolgozatokat. A véleménye az, hogy a legtöbb dolgozat igen sok kívánnivalót hagy hátra, jónéhány dolgozat inkább csévegésszerüen oldja meg: a kérdést. Hiba az, hogy ezek a hallgatók a gimnázium befejezése óta nem foglalkoztak dolgozatirással. Rá kell nevelni a hallgatókat a gyakorlati.órákon a kerek, átfogó előadások tartására, s ilyen módszerrel ki lehetne küszöbölni a fennálló hiányosságokat. Javasolja ezért minden évben Írjanak a hallgatók kötelező dolgozatot.

Bolya faios szintén fontosnak tartja ezt a kérdést. A hallgatók evekig nem foglalkoznak kötelezően olgozatirással, ezért pl. a jogszabályszerkesztés és itéletszerkesztés cimü kollégium keretében is a helyes jogi fogalmazásra kellene oktatni a hallgatóságot.

Bónis György ismerteti a budapesti jogi kar mó szertani bizottságban kialakult álláspontot á kötelező évfolyam dolgozatot illetően.

Az évfolyamdolgozat igen hasznos módszer, mely elő fogja segíteni a hallgatók fogalmazási készségét.

Horváth Róbert rámutat arra, hogy az egyetemen bizonyos elméleti tuáss él felvértezzük a hallge&k "t, emellett azonban i. e evés gyakorlati útmutatással látjuk el őket. ^vasolja: a követ ző évi gyakorlatoknál az idei év legjobb dolgozatait állítsuk például a hallgatók elé, hogy a jövő évben résztvevők tisztábban lássák feladatukat. Helyesli Horváth Zs. elvtérs megállapítását, a terme ési gyakorlaton résztvevő hallgatónak nem feltétlenül kell jogi beosztásban lenni, pl. a Nemzeti Banknál lévők pénzügytani ismereteket szerezhetnek, ami ifeen elősegíti eket fejlődésükben. Szempont az, hogy a tapasztalatokat jogi vonatkozásban konkretizálják. Nem látja hibának, hogy általában a közé és alsófokú szerveknél folytatnak a hallgatók gyakori tot, mert pl. az A2K—nál jobban lehet ugyan a problémákat meglátni, ebből azon an nem szabad általánosítani.

Bolya Hajós, a tudományos segédszemélyzetnek a szakmai ya.1 or lát on való részvét:lével kapcsolatban c atlakczik az előbbi állásponthoz, helyesebb az1 alsó és középfokú szerveknél termelési gyakorlatot folytatni. niváratos a tudományos segédszemélyzet résztvétele a termeli si gyakori ton, m.rt az ott szer ett tapasztalatokat a tudományos munkába is jól felhasználhatják.

Halász Aladár csatlakozik Pólay elvtárs megállapitásáho.z. Hlismeri, nem tettünk eddig emmit sem az ifjúság fogalmazási készségének élo^e-. pitésére, pl. a villáiból ázatok iratájfsa is -'ontja a meglévő lo.alna-