Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1953. 10. 30. 2. rendes kari tanácsülés

- 8 - ' 73

alakult álláspontot ismerteti, mely szerirt helyes, ha "villámazerübbé" tesszük a dolgozatírás időpontját, azonban 3—4- nap szükséges még a kiváló hallgatóknak is, hogy átnézzék a zárthelyi Írás előtt az anyagot.

Pólay Elemér helyesli az egyetemi tanácsülés megállapítását, hegy az egyes tárgyak struktúrájának megfelelően kell ezt a kérdést rendezni, viszont a karon belül feltétlenül szükséges az egységes állásfoglalás, s a maga részéről a hallgatóknak a dolgozatírás előtt 4—5 nappal történő értesítését javasolja.

Fiskolti Sándor elmondja, hogy a hallgatók körében igen nagy ellenhatást "váltcttki a zárthelyi dolgoztinás uj rendszere s ebben a kérdésben figyelemmel kell lenni a hallgatók véleményére^ is. pl. a tételes jogi tárgyakat tanító tanszékek igen nagy nehézséggel küzdenek, azonban egy-két hétre visszamenően emlékeznie kell a hallgatóknak az . anyagra, ezért ha ekkora anyagból iratnak dolgozatot, akkor nem éri őket váraitlanul a zárthelyi. Nem mozdítjuk azzal elő a folyamatos tanulást, ha többhónapra visszemenő anyagot követelnük .tőlük. Ha a hallgatók áréiól-órára megtanulják az anyagot, azzal elősegítjük a vizsgára való készült. Az időpont bejelentése ellen foglal állást.

Perbiró József szerint a folyamatos tanulást nemcsak az óráról-órára való készülés meriti ki, hanem ennek érdekében szükséges, hogy a hallgatók összefüggéseiben is ismerjék a leadott anyagot.

Bónis György szintén Schultheisz elvtárs javaslatát tartja helyesnek, mivel még a jól felkészült hallgatónak is szüksége van 2-3 napi átismétlésre, a rosszul felkészült hallgató pedig ilyen rövid idő alatt úgysem tud elkészülni.

Elnök nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az uj rendszer bevezetésének célja a középiskolai módszerek megszüntetése. A zárthelyi dolgozatírás a régi villámdolgozat helyébe lép, melynek alapján tudomást szerzünk arról, hogyan foglalkoznak a hallgatók az anyaggal. Ha pontos adatokat, kidolgozást kívánnánk a hallgatóktól, akkor nem érnénk el a miniszteri rendelet általkivánt célkitűzéseket.

Kimondja, hogy egy nappal a dolgozatírás előtt történjék a hallgatók értesítése, ez a zárthelyit még nem teszi középiskolai jellegűvé. A dolgozatnál a kérdések helyes feltevésére igen nagy gondot kell fordítani, s kívánatos, hogy a dolgozat az elméleti órán irattassék meg. A dolgozat eredményét nem kell közölni a hallgatókkal, az csak a professzor részére szolgáin tájékoztatásul. Kívánatos, hogy a tanszékek és a társadalmi szervek, elsősorban pedig a DISz. magyarázza meg a hallgatóknak, a zárthelyi dolgozatírás uj rendszerének helyességét.

8.

Jelentés a harmadik IV.évi gazdálkodásról és pénzkezelésről. Előadó: Herczeg Ferenc gazdasági rektorhelyettes.

Tekintve, hogy az előadmány közkézen forog, az felolvasottnak tekintetik és a jegyzőkönyvhöz csatoltatik.

Elnök bejelenti, hogy f.év elején az egyetem gazdasági szerveinek centralizálása miatt karokra felbontott értékelő jelentést a terv- és pénzügyi osztály nem tud adni, ez a jelentés az egyetemi tanácsülés előtt már megtórgyaltatott.

Herezen Ferenc úgy gondolja, amennyiben a kar tagjai bizonyos kérdésekben felvilágosítást kívánnak kapni, akkor ka a tanácsülés előtt