Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged

1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés

-3-TO

mény-e, a magyar feudalkapitálizmus ideién a gazdasági alapnak valóban a feudális szelvényét erősítette, valóban feudális érdekel et szolgált-e? Az ági öröklés lényege: a 'paterna paternis, materna maternis" elv feltétlenül az dsisógre mutat vissza, azonban a családi vagyon egységének fenntartását, konzerválását, a családi vagyon megkötését egy bizonyos várományosi kör számára nézetünk szerint aligha szolgálta, őzt megállapítja már maga Teles**.;? 1-, ürtna ni i/n-v-étének l883-188li.-ben •

folyó igazságügyi minisztériumi vitájánál, amikor kiemeli, hogy "az ági örökösödés,...Vagyarországon mostani alapjában az 1861. év óta fennáll anélkül, hogy család-conserváló hatását eszleltük volna". /Öröklési jog tervezetének igazságügyminisztériumi tárgyalásáról készült jegyzőkönyvek, Bp. 1885- ágy.Fyomdá.kl-li.2.1./. falóban az ősi'ség élők közti és halál esetére szóló szabad rendelkezési jogot lényegében kizáró struktúrájával szemben az ági öröklés ilyen rendelkezési korlátozásoka nem ismer, s e mellett az a körülmény, hogy jogunk az ági vagyon red integrációját kizárja, beszédes bizonyítéka annak,-hogy ez az intézmény a feudális "családilag", vsgyonkonzerválás elvének érvényesülését lényegében sohasem szolgálta, sem az egész uralkodó osztályt, sem annak egy.részét, a feudális osztályt illetően./Teleszky ugyan e családkonzerváló hatást még az ősi^éggel 1 ap.céolatban a nemesi családok vonalán is vitássá, teszi, rhidnyánsz]'iy Ferenc akkori budapesti ügyvéd azonban vele szemben megállapítja, hogy "ha az ősiség már egy század előtt megszüntette tett volna, alig léteznék magyar or szagon számba vehető vagyon. Nagy vadonoknak együttmar adás a főleg az ősiségnek köszönhető". Id. jkv.-ek. I4.I")-2»1. /Nézetünk szerint szintén kétségtelen, hogy ilyen konzerváló hatást nemesi ősi javak tekintetében az ősiségiül elvitatni aligha lehet./. Az ági örökles intézményének feudális jellege, tehát feudális érdekeket szolgáló, a feudalkapitalista alap feudális szelvényét erősítő szerepe tehát legalább is vitatható. Szemben pl. az utóöröklóssel, amely legalább is egy nemzedékre feltétlen megkötötte a vagyont, hacsak nem fideicommissum eius quod supererit formájában rendelték, -^mellett a vagyon 'eredete szerint való - különbségtétel a hagyatéki vagyontárgyai at illetően nézetünk szerint közelebb áll a szocialista jogfelfogáshoz, hiszen, igy,- mint a felhozott példa is bizonyítja - sok esetben az kapja vissza hagyaték formájában a kérdéses vagyontárgyakat, aki munkájával szerezte, s nem olyan személy kezére jutnak, akire nézve a szó legszorosabb értelmében munka nélkül szerzett vagyont fognak jelenteni.

5. A törvényes öröklés rendjét-szabályozó f gézét a túlélő házastársat kettős dotációban részesíti, az esetben, ha az elhalt után lemenők .maradnal. egyrészt u.i. egy gyermekrész arányban örököseég teszi őt a javaslat, másrészt haszonélvezetet biztosit részére a hagyatékhoz tartozó.háztartási, feis :e ■ íósí éB k-kzsberendezési tárgyú'rá , valamint a közös használat céljára szolgáló házingatlanoknál a házastársi törvényes örökrészt meghaladó részére. - A házasság sboéos és az élet minden viszonylatára kiterjedő bensőséges életközösséget v n hivatva a házasfelek között teremteni, s ez indokolttá teszi a házastárs ilyen kettős részesítését a hagyatékban. ü mellett azokban nem szabad-elsikkadni a gyermekek® érdekéhek sem, hiszen a házasság központi célja éppen a gyermekek az uj. társadalom hasznos polgáraivá való felnevelése, s ennek érdekében a Ősit. maximális követelményeket támaszt a .szülőkkel szemben, aki még "saját szükséges háztartásának rovására is köteles megosztani kiskort gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll /674/1/ bek./, óbból kiindulva úgy véljük, hogy a gyermek tulajdoni igényei megelőzik a háza3társ tulajdoni igényeit, különösen élesen- je-