Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
A törvény^minien állampolgár részére készül, az tehát közérthetően tartozik^a kérdéseket szabályozni, amiből következik, hogy ott ahol erre szükség'van, fogalommeghatározást is kell adni, mert véleményem szerint nemcsak az elmélet feladata a jogi fogalmak tisztáiása, hanem a jogszabálynak is olyannak kell lennie, hogy rendelkezései félre nem érthető módon igazítsanak'el. Őzt olykor a törvénytervezet szerkesztői is észlelték, mert például a 87.§ /1/ bek. valójában a "birtokos” fogalom meghatározását ad ja^ máshol /pl. a °.§yi/ es /2/ bek.'ben, a 25. és 55.§.1. bek.-ben/ az alkotórész, a tartozék, az igénybevétel, vagy más szóval a kisajátítás, illetve az örökhasználat körülírása mtán zárjelben adja a meghatározott fogalmat.- 0 -készletező észrevételek, A törvénytervezet szerint a tulajdonjog - amely a polgári törvénykönyv II.részét képeznó - római számmal jelzett három, részre tagolódik: I. "A TULAJDOTOü ÁLTÁL/•OF! SZABÁLYAI”, II. ”A TÁRSADALMI TULAJUÖAíA W ATYOZO ' I'!ÜLök" SZABaLYOA” és III. "A BIRTOA” címekkel, ugyancsak római számmal jelzett kilenc fejezetben. Figyelemmel arra, hogy a részek, és fejezetek is római számmal vannak jelezve, ami megtévesztésre alkalmas, az újabban alkotott jogszabályainknál is követett helyes gyakorlatnak megfelelően az egyes reszek betűvel volnának ki Írandók, pl: ELSŐ R. EZ. Ekként a fejezetek folytatólagosan következhetnek a további részekben. A focim és alcim megjelölések általában helyesek; a magam részéről azonban a VI. fejezetben az 5 6,. §-al kezdődő "Haszonélvezet és használat" alcimet kétfelé vágnám akként, hogy a "Használat/ a leimet az ezt tárgyazó 61. § elé hoznám. így világosabb a két fogalom egymástól való elhatárolása. Továbbmenően a következő rendszerbeli észrevételem van: az I. fejezet "A tulajdonjog formái" focim üáni három alcim arab számmal van jelölve: . Társadalmi tulajdon, 2. Magántulajdon és 5» Személyi tulajdon. A agántulajdon" alcim további két alcimet foglal magában: A kisáru termelők tulajdona és A tőkés tulajdon megjelöléssel, jelezve, hogy ezek a magántulajdoni formák még előfordulnak. Ugyanakkor az 1-el jelzett "Társadalmi tulajdon" alcim az állami szocialista tulajdont és a szövetkezeti szocialista tulajdont már csak egy szakaszban - három bekezdéssel - szabályozza, item látok következetességet, mert vagy a társadalmi tulajdon két formáját is további alcímek alá kell hnzni, vagy a magántulajdoni Jfcét formát is alcímre bontás nélkül kellett volna ugyancsak egy szakaszba, de több bekezdésbe foglalni. :v\ A taxálás a jogszabályban olykor fontos, mert világossá, teszi a rendelkezést, meghatározást. Ezért a 2. §-t, valamint a I4-0. §-okat is igy kellett volna"felbontani. A taxálást a szerkesztő bizottság is helyesli, mert a IV. fejezt 52, 5U» 55* okban alkalmazza is. Úgy vélem, hogy a IV. fejezetben "A tulajdonjog megszerzése fő óim után előbb egy olyan szakasz lett volna beiktatandó, amely a / -e/ pontok alatt felsorolja az egyes szervezési formákat és ezt követhették volna, az egyes szerzési alakzatokra vonatkozó szabályok a megfelelő alcímek alatt . További rendszerbeli észrevételem még. az is,^högy a VII- és VIII. fejezettel kezdődő részeken belül az állami szocialista es szövetkezeti szocialista tulajdon kezelése alcímek elébe kellene helyezni a törvénytervezetben ezen alcímeké t Követő es a ke-le tke ze s i m ód olt a vonatnozo szakaszokat. Úgy vélem, hogy helyesebb logikailag is e"lóbb a ke 1 etkezési módónról beszélni, mint az ott tárgyalt tulajdonok kezeléséről /megjegyzem, ’hogy Génkin is ebben a «orréndben tárgyalja az iérintett kérdéseket/.