Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
ahogy a burzsoá pandekta-rendszer nem véletlenül jött létre, hanem^ azért, mert ez szolgálta leg eredményesebben a burzsoá osztalyérdekeket, Ugyanúgy nem véletlen, hogy ez a rendszer az általános rész kidolgozására nagy súlyt helyezett. Világhy'mondj a: "A burzsoá pandekta-rendszer alapvető jellemvonása az, hogy a burzsoáziára jellemző, a burzsoá osztály érdekeiből logikusan következő absztrakt idealista világnézet, különösen az absztrakt idealista burzsoá jogi gondolkodás alapján fejlődött ki. falán az egyetlen családi jog^t kivéve a rendszer valamennyi többi főrésze annak a nézetnek megfelelően jött létre, anely a jogszabályokat, jogintézményeket nem az alapul felevő gazdasági rendről, a vált ságos életviszonyokból, a társadalom termelő módjából magyarázza, hanem ezeket a szabályokat és; intézményeket önmagukban állóknak, valamiféle gesti realitással biróknak képzeli és önmagukból kívánja magyarázni. ülönösen világos ez az általános rész esetében.*1 Bizonyos körip.mények, főleg történeti s nem elvi okok eredményeként egyes, a BGB-t követő burzsoá törvénykönyvek az általános részt illetően nem követik a paniekta-rendszert, hanem visszatérnek a személyi jog római jogi gondolatéra. B törvénykönyvek közül elsőként a svájcit kell megemlíteni. Az líTJ. nyilván svájci hatásra szintén nem tartalmaz általános részt, hanem első főrészében- személyi jogot s nyomban utána családi jogot tartalmaz. Mondottuk, hogy a szocialista polgári törvénykönyv rendszere me alkotásánál az egyik legnehezebb kérdést az általános rész jelenti. A meglévő két szocialista polgári törvénykönyv, az orosz és a csehszlovák egyaránt tartalmaz általános részt, a lengyel polgári törvénykönyvnek pedig mindezidelg épen osak az általános része készült el. Bnnek ellenére Világhy Miklós azt javasolta, hogy törvénykönyvünk ne tartalmazzon ilyen részt. Mint ő mondja:"Az általános lész kifejlődésének története világosan bizonyítja, hogy ez a rész a polgári törvénykönyvekben a burzsoá természetjogi gondolkodás hatására fejlődött ki. £z amellett szól, hogy az általános rész nem lehet a rendszer szerves alkotó eleme olyan tö rvénykönyvben, amely a polgári jog rendszerének me ^alkotásánál a valóságos társadalmi vis zonyokból kíván kiindulni.” Majd később igy folytatjai"A polgári jog tudományos feldolgozása céljából feltétlenül szükség van olyan részre, amelyben a tudomány a kérdéses jogágazat alapjául szolgáló társadalmi viszonyok jogi szabályozásának általános elveit, sajátosságait, a polgári jogviszony egészét veszi vizsgálat alá. "-zzel szemben nincs szükség ilyen főréare magában a polgári törvényvben, amelynek nem a tudományos elemzés, hanem a társadalmi viszonyok szabályozása a feladata." Világhy Miklósnak a most ismertetett s egyéb indokai alapján - melynek felsorolása e helyen szükségtelennek látszik- a törvénykönyv szerkesztői a polgári törvénykönyv rendszerét úgy állították össze, hogy az általános részt nem tartalmaz, hanem az egész törvénykönyv személyekre, mint a polgári jogviszony alanyaira vonatkozó szabályokkal kezdődik. /Bz első főrész előtt bevezető rendelkezések megalkotására fog sorkerülni./ Azok a további kérdések, melyek eddig az általános részben nyertek elhelyezést, a legtöbb törvénykönyvben, a kódexben azokon a helyeken lesznek fellelhetőek, ahol a szabályozandó kérdéssel a legközvetlenebb a kapcsolat./ így pl. a dolgok tulajdonjog fejezetben, az ügyletek, szerződésekről szóló fejezetben stb./ Megállapítható tehát, hogy az első főrész rendszertanilag következetesen megvalósította az általános rész elejtéséből folyó következményeket s azt már az abban szabályozást nyerő kérdésekre való tekintettel sem minősíthetjük valamiféle burkolt vagr pót általános résznek. A/Személyékről szóló főrész első része, mint említettük, az emberrel foglalkozik /1-14.§./ s ezen belül tárgyalja a jogképesség lakóhely,- 2 -v
