Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
don meghatározása a tervezetben helytelen. A birtokperekkel kapcsolatos referátum megjegyzésekkel teljesen egyetért, valsmint utal arra, hogy a Pp.novellában a hatáskör kérdése e t ekinte tben már sz abályqzva van. Perbiró József a 76./1/ bekezdéssel kapc so latban me állapit ja azt, rogy e szakasznak a szövegezése homályos. Szerinte helytelen az, hogy a szövegben az a kitétel szerepel, hogy "a szövetkezeten felül a szövetkezeti szövetségek is". Szerinte a helyes szöveg úgy szólna,hogy "A szövetkezeti szocialista-tulajdonnak a szövetkezetek és a szövetkezeti szövetségek is alanyai." Búza László szerint az "és" kötőszó helyett az "illetőleg" kitétel alkalmazása helyesebb. - ~ -Kovács István kifejti azt, hogy az állami szocialista tulajdon tárgyai között nemcsak döntőfontosságu, a népgazdaság szempontjából nagy értékű tárgyak szerepelnek. Leszögezi azt, hogy a tervezetszöveg nem tar talmaz garanciát az állami szocialista tulajdon kizárólagosságára. A személyi tulajdon meghatározása vonatkozásban tett Habermann-féle megjegyzéssel egyetért, Véleménye szerint a személyi tulajdon meghatározásánál az alany és tárgy együttesen szemlélendő. Megállapítása szerint a személyi tulajdont megillető védelem, ha a tervezet szövegét vesszük alapul, megillet i a tőkést tulajdont is. Hibának tartja azt, hogy a tervezetszöveg nem differenciál a tulajdoni formák védelme tekintetében. Kemenes Béla tanársegéd a személyi tulajdon körüli vitáról beszél, majd megállapítja, hogy a referátumnak a birtokperekkel kapcsolatos megjegyzései helytállóak. Búza László tanszékvezető leszögezi azt, hogy az államjogászoknak a kodifikációs munkálatokba való részvétele okvetlenül szükséges. Helyesli Molnár Jánosnak az átmenet időszakának problémáival kapcsolatos ref érát mai megállapításait. Hiányolja azt, hogy az egyes tulajdonszerzési módok között az öröklés egyáltalán nem szerepel. Pólav Hlemér tanszékvezető az "Öröklési jogrt cimü részhez irt referátumának felolvasása után Perbiró József tanszékvezető szólt hozzá. Hozzászólásában kifogásolja azt, hogy a t erve zelfözöveg a termelőszövetkezeti tagok öröklésével kapcsolatban csak a földről szól. * Véleménye szerint e szakasz kiegészítendő. Molnár János hozzászólásában abbeli nézetének adott kifejenóst, hogy véleménye sz érint az ági öröklés intézménye mai viszonyaink között kiküszöbölendő. Kifogásolja a 18.S./1 A>eke zdés b./ pont jában fo gLalt azt a rendelkezést, amely szerint a saját kezűleg irt végrendelet érvényességéhez két tanú együttes jelenléte és aláírása szükséges. Véleménye szerint e tekintetben szigorúbb alakiságra, nevezetesen több tanú együttes jelenlétére volna szükség. A kötelesrósszel kapcsolatba n pedig megállapítja azt, hogy a 43.§. rendelkezései homályosak, mert nem mondja meg, hogy a kötelesré sznél a me gnylláskori vagy kiadáskori értéket kell-e figyelembe venni. Kernenes Béla tanársegéd nem lát problémát a t erme lős zö veti éz éti tagok öröklése vonatkozásában. Nem helyesli Molnár Jánosnak a sajátkezűiig irt végrendelet esetére tett szigoritási javaslatát és hivatkozik arra, hogy a magyar jog - az egyes államok öröklési jogával ellentétben - túl szigorú követelményeket támasztott és támaszt ma is a végrendelet alakszerűsége tekintetében. Búza László tanszékvez ető nem tartja helyesnek a referátumnak a hagyaték fogalmára vonatkozó javaslatát. Véleménye szerint a le^ielye-
