Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1953-1954, Szeged
1954. 08. 27. 3. rendkívüli kari ülés
NO / — E — A 6.§./e/ bekezdéssel kapcsolatban me©említ i, hogy a kiskorú fogalma mellett fel kellene venni a nagykorú fogalmát is, mert ez utóbbi csak a contrario következtetés utján határozható meg* Ez a közérthetőséget nagyban elősegítené. A lo.§.sz erinte kihagyandó, mert az 5.§. a kérdést tisztázza. Helyeselné, ha a 9*§. /l/bekezdés igy kezdődne:" Cselekvőképtelen az a nagykorú is,..." A 35.§. szövegezését helytelennek tartja, mert ebből az következtethető, hogy a rendszertelenül kizsákmányoló is tagja lehet a szövetkezetnek. Véleménye szerint a "rendszeresen” szó törlendő. Bolya Laios tanszókvezető^hozzászólásában a fogalmak tisztázásának fontosságára hívja fel a figyelmet. Nem ért egyet az érvényes házassággal létesített nagykorúságra vonatkozó terve zetszöveggel. /ő.§./e/ bek./ Megemlíti azt, hogy jogunk sok esetben a concubinatusnak olyan jogokat biztosit, mint a házasságnak. Pl. S ZTK. ügy ek,stb. Csatlakozik ahhoz a többek által kifejtett véleményhez, hogy a lakóhely és tartózkodási hely kérdései itt ti sztáaandók. A lioltnaknyilvánitássál kapcsolatban csatlakozik Halász és Hábermann véleményéhe z. Kovács István tans zékvez atő nem lát akadályt abban, hogy a viszonosság korlátái között azoidegen állam polgárának jogképessége korlát02- hatólegyen. Szerinte a E.2-ban az "állanpolgáf szót ki kell hagyni. A garanciális kérdések nem mindegyike való a kódexbe, igy az Írásbeliség sem. Erre vonatkozólag rendelkezzék az életbelóptető jogszabály. Véleménye szerint a lakóhely kérdése nem ide tartó zik. Perbiró Jögsef' tanszékvez ető kifosásol-ia a 3E.2./S/ bekezdés szövege zesétlíáemeliazt, hogy a tagok'vmunlcájukkal szerzett vagyonnal is hozzájárulnak a szövetkezet vagyonának gyarapításához. Véleménye szerint a 35.2. /lAekezdése nem ide való, mert ezzel a kérdéssel a szövetkezetekre vonatozó speciális jogszabályoknak kell foglalkozniok. A 39.2-ban felsorolt részesedés te kint e tébe n e vonatkozásban van kivétel. Végül a 4o.§, rendelkezéseivel kapcsolatb an me gemlit i, hogy megszűnik a szövetkezet esetleges természetátalakitó tényezők hatására is, pl. egy területnek vízzel való elárasztása. Háb ermann Gusztáv nem ért egyet Molnár Jánosnak azzal a me állapításával7hogyalo7^*f ele sieges. Ezt az állítását két gyakorlati példával támasztja alá. Molnár János megállapítja, hogy a 17.2. /E/bekezdése meghatározását a gyakorlat emberei nem tartják kielégítőnek. A 14.§./e/ bekezdésben szereplő "a holtnaknyilvánitás megdől," kitétel helyett, szerinte helyesebb volna ”a holtnaknyilvánitás hatálytalan itásankérhető" kitétel alkalmazása. Halász Aladárrámutat arra, hogy a 17.§./E/bekezdés szövegében szereplő "együttélés" kitétel valószinüleg elírás folytán került a szövegbe, mert a kormánybizottsági ülés az "együttműködés" kifejezést fogadta el. A fogalommeghatározásokra vonatkozó felszólalásokra reflektálva a: kifejtette, hogy a túlzott fogalomtisztázás nem mindig vezet helyes eredményre. Példaként a porosz landrechtet hozza fel. Bólya. Bajos nem helyesli Perbiró Józsefnek a 35,§/1/ bekezdéssel kapc so latban tett megjegyzését. , Búza László tan székvez ető helyesli , Halász Aladárnak arra vonatkozó megaliapitas rt, hogy a kan tanácsülés résztvevői az anyag előzetes ismerete hiányában rendkívül nehéz helyzetben vannak. Megemlíti, hogy eg3rré azt az idő rövidsége, másrészt személyi és techniikai okok folytán nem lehetett a sokszorosítás kérdését megoldani. Megállapítja azt, hogy a szövegből egyáltalán nem tűnik ki az,hagy vájjon lesz-e általános rész, vagy sem?