Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1952. 12. 19. 4. rendes kari ülés

Jogtörténeti tanszék,

Sztálin elvtárs alapvető közgazdasági munkájának megjelenése és a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa, melyek anyagénak tanulmányozását párt-és kormányhatározat állami oktatásunk égész területére súlyponti feladatként jelölte meg, nem maradhat kihatás nélkül az állam és jogtudományl oktatás programijaira. Az alábbiakban arra nézve teszek javaslatot, hogyan látnám szükségesnek az ideológia további jlesztésének eme két nagyjelentőségű lépését a .magyar és egyetemes állam és jogtörténeti program további tökéle tesit és éré a szocialista nevelés érdekében gyümölcsöztetni.

Javaslatok a Jkpgyar^á 11 ,_m- és jogtörténeti Programm kiegészítésére:

1. / "A^dialektikus és történelmi materializmus, a jogtörténet tudoaé* nyos alapvetése” c. programmes zt kiegészítendő Sztálin elvtársnak

"A szocializmus gazdasági problémái a Szójvetunióban" c. munkájában kiejtett, a természeti és gazdasági törvények objektivitásáról szóló tanításával. Sztálin elvtérs rámutat arra, hogy: "A marxizmus a tudomány / törvényeit - akár természeti törvények, akár pedig a politikai gazdaságtan törvényei, azok - az emberi akarattól függetlenül végbemenő objektiv folyamatok visszatükrözésének fogja fel.” Ezért helytelen rz a nézet amely a természeti és gazdasági törvényeket azonosítja", azokkal a törvényekkfJ, amelyeket a kormányok adnak ki, amelyek az terek akaratából jönnek létre és csupán jogi erejük van."

2. / A "Függetlenségi közdeÍrnek a Habsburg és a török hatalom ellen" o. programmrészben hivatkozni kell Rákosi elvtársnak a XIX, pártkongreszszuson történt felszólalására, amelyben aláhúzza azt, hogjr "A magyar dolgozó nép évszáza:okon át bilincsbe volt verve: elnyomták idegen hóditók, elnyomták, kizsákmányolták saját földesurai, tőkései." A magyar nép igazi felszabadulása a Szovjetunió felszabadító harcának köszönhető,.

3. / "A polgári állam" és "Az állam az imparializmus korában" c. fejezetekben élesen rá kell világiíiani Sztálin elvtárs azon tanítására, hogy a burzsoázia nálunk is megengedte magának a szábadelvüsködést "védelmezte" a burszoá demokratikus szabadságjogokat és ezzel népszerűvé tette magát a nép körében." A szabadelvűsé get azonban az imperializmus korában már elveszítette. Ugyancsak utalni kell arra, ho^ ebben a korszakban már csak a proletáriátustól lehet várni abt, hogy a szabadságjogok zászlaját magasra emeljék.

4. / Figyelemig ball venni Sztálin elvtárs azon tanítását, hogy a mai kapitalizmus gazdasági alaptörvénye, a maximális profit megszervezése. Különösen alkalmazni kell ezt a tanitást az ellenforradalom korszakára, /Speyer-kölcsön, bethleni konszolidáció./

Javaslatok az er ^yetemes állam- és .jogtörténeti Programm ki egész itésére;

1. / "A feudalizmus keletkezéséről és lényegéről" c. programmrészbe bele kell dolgozni Sztálin elvtársnak az árutermelésről, mint minden osztálytársadal ómban meglévő gazdasági kategóriáról szóló tanítását, melyet a "Szoci.alizmus gazdasági problémái a Szőve j tűni óban" c. munkájában fejtlett ki.

2. / Ugyan .u pregrammrésznél kell rámutatni Sztálin elvtársnak a