Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. 08. 28. 3. rendkívüli kari ülés

Elnök kifejti, a gyenge hallgatókkal való foglalkozás mellett be lehet mutatni egy-egy kisebb értekezést is a gyakorlati óra keretében. Megkéri a Módszertani Bizottságot, hogy általában foglalkozzon a murikat érvben lévő paib lémákkal. A munkát e rvb e n szereplő visszakérdezés rendszere különbözik az eddigi módszertől, amely középiskolai módszer volt. Az uj szerint a hallgatók az előző előadás anyagát foglalnák össze, mely mintegy átismétlése•lenne az előző órának, s ezt a feleletet nem szabad osztályozni.

herbiró lózsef a módszer alkalmazásánál veszélyt lát a hallgatók folyamatos, tanulásának ellenőrzése terén, valamint a beszámclós tárgyak értékelésénél. Az előadások anyagának egy hallgatóval való összefoglaltatása nem oldja meg a folvamátos tanulás ellenőrzésének kérdését, mert a beszémolós. tárgyaknál többször meg kell vizsgálni a hallgatót, hogy értékeié Ítéletet lehessen róla mondani, s erre az, uj módszernél nincs lehetőség.

Elnök szerint ezekre a gyakorlatokon var, lehetőség és a gyakorlatokon Vaíó szereplés döntené eí a. beszémolós tárgyaknál, milyen" értékelést kapjanak a hallgatók s ezért a gyakorlatokra fokozott súlyt kell helyezni, Jól kell összeállitani ez órák anyagát,'melyek eddig néha célnélküliek voltak.

A folyamatos tanulást nem kell kikényszeríteni.. Ha valakiről bebizonyosodik, hogy- nem akar diplomát szerezni, akkor nem kell erőltetni a tanulást, kém cél, hogy belső tartalomnélkuli diplomát a Junk az ifjúság kezébe.

Halász Aladár a budapesti Jogi kar példáját említi meg, hol 'az elmúlt évben a visszakérdezést már a legtöbb tanszék mellőzte, a villámdolgozatok számát szaporítottak, melyek kiválóan alkalmasak a folyamatos tanulás iéllenőrzésere.

Elnök rámutat arra, hogy a villámdolgozatok szerepelnek a munkatervben is, melyeknek lényege a meglepetésszerüség. A kisvizsga ideje eddig meg volt állapítva, s az előre közölt időpontnál hetenként tanultak a hallgatók egy-egy tárgyból. E Javaslat a kettőt összekapcsolja. ,

Martonyi János hangsúlyozza, hogy,a középiskolai módszert fel kell számolni, de ennek lépésről-lépésre, a fokozatosság elvének érvénye- ■ sitésevel kell történni. Helyes volna azonban, ha az alsóbb^évfolyamokon ténylgesen tartanának kisvizsgát, úgyszintén a beszémolós tárgyaknál is, mert ez az egyedüli forma a folyamatos tanulás ellenőrzésére, s annak időpontját nem közölnék előre a hallgatókkal.

Halász Aladár szerint beszémolós tárgyaknál nagy szükség van a kisvizsgákra, ezért javasolja, hogy a jövőben félévenként legfeljebb három kisvizsgát tarsanak# - 1

‘ Elnök kimondja, hogy a tanszékek az I. és

II.évfolyamon kivétel nélkül, a III. és ÍV.évfolyamon azok a tanszékek, amelyeknek tárgya beszémolós tárgy, félévenként kéte szer, de legfeljebb háromszor előre ki nem jelölt időpontban Írásbeli kisvizsgát tartanak .

Csermák Mihály a kisvizsgáhi al kapsolatban kifejti, hogy a marxizmusr-leninizmus tanszék egyelőre nem tudja megvalósítani ezt a mod,szert mert nincs elég káder, hogy.ezeket a dolgozatokat átvizsgálhassák. A'gyakorlati órákon bevezetik a fő. kérdések megvitatását, egy hallgatóval összefoglaltatnak ©gy-ogy fontosabb kérdést. Gél ezzel