Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. 07. 02. 10. rendes kari ülés
-3-3/ A ^harmadik s "legfontosabb célkitűzés az kell, bogy legyen, hogy a bemutatás tárgyát képező esemény nevelje a hallgatót a ^árt és a szocialista haza iránti szeretetre, fokozza hűségét a Párt és az állam vezetői irant, fejlessze politikai öntudatát^ harcos kiállásra buzdítson a szociaT izmus es a béke ügye mellett. Ebből a szempontból igen alkalmasak és hasznosak a múlt bűneit leleplező anyagrészekből i]jen előadások tartása, a kizsákmányolok érdekeit szolgáló különböző szervek munkájának bemutatása, a bíróságok múltbeli szerepének .feltárása* az imperialista államok mesterkédeseinek leleplezése, összefoglalva: a jognak a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgáló funkciójának a tudatcsltása. Hangsúlyoznunk kell, hogy a fenti célkitűzéseket különösen erőteljesen kell érvényesíteni az olyan rendezvénynél, amely szélesebb nyilvánoss.ág előtt kerül bemutatásra/ Ily esetekben vigyázni kell arra, hogy ne olyan természetű események kerüljenek bemutatásra, melyek az illető tárgy anyagába tartozó mélyebb ismereteket követel meg - mely elvárható az illető tárgyat hallgató diáktól, de rendszerint nem várható el a nyilvános előadásra meghívottak valamennyiétől. Ily esetben döntően azt kell, ho§y célozza a bemutatás, hogy a hallgatóságot az élményszerü banutat ás áltál nevelje, politikai öntudatát fokozza, hazaszeretetét dLmélyitse. Erre pedig csak áltáLánosan^ismért, az anyagban való különösebb jártasságot nem igénylő, nagyfontosságu és közérdeklődésre számot tartó előadás lehet a nagyobb nyilvánosság- számára alkalmas. A célkitűzések vázolása után a következőkben általánosságban^foíglalkoznunk kell a bemutató gyakorlatok módszertani elveivel. Véleményünk szerint két fő szakaszt kell az ilyen rendezvény értékel'.® során figyelembe vennünk. I. A' tárgyválasztás, II. a technikai lebonyolítás szakaszát. I. A tárgyválasztás módszertani követelményei. A fentebb vázolt célkitűzésekből folyik,hogy bemutató előadás tárgyává olyan eseményt kell választani, amely kiemelkedő fontosságú, jelentős az illető tárgy oktatása szempontjából s amely egyben harcos kiállásra, hazaszeretetre*, szocialista öntudatra nevel. Amennyiben nyilvános előadásról van szó, - tehát nemcsak az illető tárgyat hallgató évfolyam^ diákjai vesznek azon részt - úgy az egész jogi oktatás szempontjából átfogó jelentőségű eseményt kell a bemutatás tárgyává tenni. Különös fontosságot kell tulajdonítanunk a munkásmozgalom -kiemelkedő fejezetei bemutatásának. a munkásmozgalom kiemelkedő alakjai harcaik tudatosításának, a múlt és közelmúlt fontos politikai eseményeink felidézésének. Az e tárgykörben mozgó bemutatások a legalkalmasabbak arra, hogy a hallgatóságot neveljék. b/ Rendkívül fontos kérdés annak megvizsgálása, hogy^az ilyen bemutatások anyagát mely forrásokból merítse a bemutatást rendező tanszék. _Igen kívánatos, hogy csak adatokkal megfelelően alátámasztott, „győző erejű, a teljes valóságot tükröző munkák alapján, ill. ilyenekből történjék a bemutatásra kerülő részek kiválasztása, A leghelyesebb az, ha a kiválasztott esemény teljés anyagát előadjuk. Ez gyakorlatilag sokszor nehézségekben ütközik az idő korlátozott volta miatt. Ezért nem kifogásolható, hogy ha egy hosszabb ideig tartó eseménysorozatból csak egyes részeket mutatunk be, feltétlenül szükséges azonban, hogy a kiválasztott részleidc alapján a hallgató az egész eseménysorozatról átfogó képet nyerjent A kiválasztott részeknek az egesz eseménysorozat szempontjából a legjelentősebbnek, a legjellemzőbbnek, a legtanulságosabbaknak kell lenniök. Semmi esetre sem helyes, hogyha a hallgató a részek meghallgatása után nem nyer képet az egész esemény jelentőségéről, mert a részek rossz kváxasztasa miatt nem^ látja az összefüggéseket és az egyes részleteket sem érti meg, éppen azért, mert nincs tisztában azokkal a mozzanatekkal, amelyek a bemutatott részben szerepelnek, de az ügy szempontjából jelentőséggel bírnak. Részletek bemutatásának ezen veszélyét* a legegyszerűbben megfelelő összekötő szöveg
