Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. 07. 02. 10. rendes kari ülés
Jelentés a szegedi tudományegyetem állam- és jogtudományi .-karán gz i9>2—53*»évi tanév ideológiai oktatásáról» Az állami ideológiai oktatás mindenekelőtt a tanszemélyzet tudományos munkája vonalán jelentett nagy segítséget» A karon^folyó tudományos munka "a rendszeressé való ideológiai Képzés hatására vált szervezettebbé, az ott szerzett ismeretek irányították^ ianszeméiyzet tagjainak tudományos munkáját, témaválasztását» A társadalmi formák fej lő— épének tanulmányozása indítást adott részben olyan témaválsrsriáeramely leleplezi a rabszolga, vagy eudális társadalpm egyes intézményeinek osztálygyökereits "de indítást adott a haladó jogi hagyományok feldolgozására is» /Bónis: Hajnóczy a jogtudós c, sajtó alatti müve, Halász: Szászy Schwa, ez monográfiája/ Sztálin elvtársnak az értéktörvényről és az*árutermelésről szóló müvei inditást adtak a szállítási szerződések, továbbá a termelési szerződések szerkezetének tudományos feldolgozására /mezőgazdasági jogi szakkörben a termelési szerződések problémája/, az elnyomott nepek harcának tanulmányozása, a kocsedói kérdés feldolgozására /Búza/, a szuverénitás kérdésének megvizsgálására stb. A dialektikus szemlélet elsajátítása indítékot adott egyes munkák átdolgozására is» A konferenciák ismertették meg a kozmopolitizmus elleni harc eszközeit, s ennek hatására készült el a tansegédszemélyzet egyik tagjának tollából a kapitalista és szocialista kollektív szerződések osszevstése /Kemenes: "A kollektiv szerződések” dolgozata/. A tansegédszemélyzet tudományos publikációi is mutatják az ideológiai oktatás jó hatásait /Horvath Zsikó, Szentpéteri/. A konferenciák módot adtak egyes oktatóknak arra is, hogy önkritikát gyakoroljanak egyes régi munkájuk, felfogásuk felett» A kar oktatómunkája vonalán is jelentős eredményeket hozott az elmúlt esztendő ideöio^Tár oktatása. A professzorok és a tans6gédszemélyzet mind jobban alkalmazzák oktató munkájukban a konferenciák torról Az államjogi tanszék Sztálin elvié?^'kongresszusi beszéde nyomán előadásaiban rámutatott arra, hogy a burzsoa állam a dolgozók demokratikus szabadságjogainak megsemmisítésére tör. A polgári iog professzora a kapitalista- árutermelés ismertetése kapcsán rámutatott arra, hogy a sztálini tanítás után ma már világos, hogy az árutermelés nem a kapitalizmus sajátja csupán, s igy harcolnunk kell olyan nézetek ellen, amelyek a korábbi kizsákmányoló rendszerekben az árutermelést kivételes jelenségnek tekintik. Része van az ideológiai oktatásnak abban is, hogy karunkon teljes egészében marxista szellemű római jogot adnak elő, Hiba azonban, hogy még ma is előfordul, hogy az előadások során csak a klasszikusokat idézik egyes előadók, de az idézetek tanulságait nem mindig vonják le. A tansegédszemélyzeti konferencia vezetője /Pólay elvtárs/ jogágazatonként szokta megtárgyalni az egész körre re netenragát s ezzel elősegíti a konferencia anyagának az oktató munkába való bevitelét. A konferenciákon tanultakat a kar oktató személyzete oly módon kívánta az életbe is átvinni, hegy a szovjetjogi tanfolyamon tartott előadásai sorarTébtékésiTiT á főképpen gyakorlati jogászokból álló közönség előtt. Általános vélemény az, -hogy az elmúlt tanévi irodalmi uimuUtók még .••'őTig hiányosak voltak s ezzel a konferenciára való xelkészülés i, . no zi tett ék, a résztvevők jó hangul a .át a konferenciákkal karó:'"1 „vsán tehát rontották, Különösen az első félévi konferenciák anyagánál mutat/Sz.591./
