Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1953. 07. 02. 10. rendes kari ülés
Yib- 2 -Aa előadások alkalmával az őrá első 10 percét általában számonkérésre fordítjuk a többi időt az anyag folyamatos leadására, főkérdésenként csoportosítva, Az éra végén rövid összefoglalásban utalunk az anyag lényegére* előfordul az is, hogy egy-egy hallgatóval foglaltatjuk oszsze az óra anyagát. Ily módon meggyőződünk az anyag megértésének mérvéről iS. / :■ A számonkérés a tanszéknek következetes munkája,amelyre az előadók előre felkészülnek és füzeteikben felültetési tervet készítenek,amelyben felsorolják azokat a kérdéseket, amelyeket az elmúlt óra anyagából szerkesztenek számonkérés céljából, és azokat a hallgatókat, akiket az osztálykönyvből előre megbeszélt elvek szerint felelésre kiirnak. A számonkéréssel a hallgatókat a folyamatos tanulásra akarjuk rávezetni és elkerülni, a kampányszerű tanulást, a bepankolás módszerét. Az órákon való számonkérés *on kivül >az oktatás folyamata közben a féléveken belül i$ iratunk előre beütemezett dolgozatokat, ezenkívül meglopotesszerüen is alkalmazzuk a dolgozatírás módszerét az úgynevezett villámdolgozat Írását. A hallgatók munkájának értékelése egy évben kétszer, az első _ és a második félévben történik. Az első félévben csak beszámolt vagy nőm számolt be minősítést kap, mig azonban a második félév végén minden hallgató vizsgát tesz a honvédelmi ismeretükből és ennek eredménye bekerül a hallgatók indexébe. Az oktatás minnél eredményesebb tételének érdekében a tanszéken belül meg van szervezve a konzultáció,amely általában a délutáni ill. az esti órákban van beütemezve. Ezt a lehetőséget azonban a hallgatók nem a legmesszebbmenőkig használják fel. Egyedül a fegyvoriámerettel kapcsolatban találkozunk konzultációs kérdésekkel mig más tárgyakból azonban ritkán. Oktató munkánkat elősegíti szakkönyvékben gazdag könyvtárunk, sajnos azonban oz sem a logkielógitőbbon van kihasználva hallgatóink által. Az oktató munkánk eredményesebbé tételének érdekében jövő évben tervezzük még gyakrabban látogatni a professzor elvtársak óráit, hogy azok gazdag tapasztalataiból módszert m~ itvc mi is eredményesebbe, még szemlélte többé és színvonalasabbá tudjuk tenni óráinkat. Ezt már ebben az övben is megtettük azonban meg kell mondani, hogy az egyetemen ezt a lehetőséget mi sem használtuk fel a legkimeritőböen. II. Lenin elvtárs a fegyelemnek három alapvető formáját határozta meg: 1, / A jobbágy rendszer fegyelmét = deresfegyelem 2, / A kapitalista fegyelmet = az éhség fegyeÍme 3, / A szocialista fegyelmet = mely jelenti a tudatos és egyesült dolgozók fegyelmét, akik nem ismernek maguk felett semmiféle igát, semmiféle hatalmat,tudatosabb, forradalmibb álhatatósabb élcsapat hatalmát. Ez a fegyelem a tudat :o vasfegyelem,amelyre a hallgatókat elsősorban a meggyőzés, a példaadás és a ráhatás eszközével neveljük. A hallgatók erkölcsi nevelésében’ már benne van a hazafias nevelés minden alapja, de külön kívánok foglalkozni ezzel a kérdéssel mint a honvádolni ismeretek oktatásánál a legfontosabb távlattal. A hazafias nevelés kérdése annál is inkább fontos az egyetemi oktatásunkban,mert az ellenség ügynökei népi demokráciánkban működnek és bizony az egyetemi hallgatók körében igyekeznek elhinteni a burzsoá nacionalizmus csiráit, amely megnyilvánul a hallgatók élet .'ben,viselkedésében,bcszédmodorukban és nem utolsósorban öltözetükben is. Különösen fontos az éberség itt nálunk, a déli határon. /Es.586 /
