Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged

1953. 05. 08. 8. folytatólagos rendes kari ülés

-Ilii

. s Genkin szovjet professzor által szerkeasztett - részben általa is irt - ”A szovjet polgári jog" cimü mü I.kötetét, amely az általános részt is magában foglalja. A két mü az általános rész taglalásáb n nagyjában hasonló rendszert követ, kevés eltéréssel. Ez természetesen ^ nem/hiba, sőt helyeselni keű.l,*kz élenjáró szovjet szocialista pol• gari jogirodalom tapasztalatait felhasználjuk. Hondetni sem kell, hogy nem a szolgai átültetés az, amit helyeslni kell, hanem az olyan átvétel, amely szervesen beleilleszkedik a mi szocialista épitkezésúnkbe, s nem mellőzi el a sajátos magyar jellegzetességeket•sem,

s dialektikusán használja fel jogi terminológiánk, kifejezéseink, szóhasználataink közül azokat, amelyek jóknak, s helyeseknek tekintendők ma is.

Ezt az eljárást ismertem fel a bírált műben, amit aláhuzottan helyeselnem kell. Ezzel kapcsolatban kiemelem, mint helyeset - az I.fejezet 5.§-a alatt "A magyar polgári jog rendszere" címmel közöltek közül azt a felsorolást, mely szerint a olgéri jogi oktatás rendszere a következő: 1./ általános rész, 2./ dolgoi jog /:a szovjet tulajdonjog helyett:/ 3./ személyiségi jog /:a szovjet szerzői és találmányi jogot is nyilván beleértve:/, 4./ kötelmi jog, 5./ családi jog, 6./ öröklési jog. /:16.o.:/.

* Sülömképpen helyeselnem kell a polgári jog sz<áialista jellegének kifejtése során a kapitalista jogalkotások közül még ma is használatos értékelést. /13.0./

A jogi oktatás szemléltetővé tétele érdekében helyeslni kell, a példákkal való illusztrálást nemcsak a jogszabálytani részben, hanem az egész általános részben. Kívánatos, hogy ez a módszer a polgári jog többi részeiben még hathatósabban érvényesüljön.

Dicsérendő a bírált műben kifejezésre juttatott szocialista szemlélet az egyes kérdéseknek politikus nézőszögből való kifejtése. Ideológiai, elvi tévedést^ elvétést nem ismertem fel, a jegyzet felépítése ebből a szempontból kifogástalannak látszik.- äA jegyzet szerkesztésével kapcsolatban még annyit, hogy nem ártott volna a tartalomjegyzéket lapszámozással is ellátni, sőt fogalmak szerint is tartalomjegyzéket adni, mert ez a jogi oktatásban résztvevők óltíálíi. tanulását nyilván nagyban előaegiti.

A bírákat jegyzetnek a kiemelt jó tulajdonságai mellett azonban vannak hiányosságai is, amelyek általában és zömmel olyanok, hogy a mü értékét alig kisebbítik, s leginkább onnan származnak, hogy a mü alapját tevő korábbi jegyzet megjelenése idején egy sereg jogszabályt még nem volt megalkotva, vagy nem volt hatályban még. Vannak olyan észrevételeim, amelyek inkább kiegészítései lennének a jegyzetben már kifejtett egyes kérdéseknek, s fel fogom hívni a figyelmet egykét téves utalásra is. Elöljáróban jegyzem meg, hogy felületesség terheli a jegyzetellátó vállalatot, amikor a mű borítékjára az 1953. évszámot irta, mig a belső oldalon 1952.-es évszám szerepel; ezekből az adatokból juersze nehéz következtetni, hogy a jegyzet a Csjt., uj Pp. és az ezen jogszabályokat végrehajtó vagy^kiegészitő rendeletek megalkotása előtt, vagy után iródott-e. A birálfit jegyzetben észlelt hibák egy részének súlyossága pedig ép en azon múlik, hogy a jegyzet vonatkozó része mikor Íródott.

Az alábbiakban fejezet, szakasz és lapszám szerint teszem meg észrevételeimet, illetve kívánok rámutatni az általam hiányosságokként értékelt egyes részekre.

Kauser Lipót az előadó által amlitett azon ponthoz szól hozzá, melyben kifogásolja, hogy a jegyzetben nincs bővebben kifejtve, hogy a