Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1952-1953, Szeged
1952. 10. 27. 2. rendes kari ülés
- 5 -nS* érdekében a tanszék és a kar, valamint az osztályfőnökkel való kapcalat szorosabbá tételét javasolja* Elnök felhívja az előadókat az előadások pontos kezdésére és befejezésére a fedelem előnsegitése céljából. Kívánatosnak tartja, hogy a tanszékvezetők látogassák meg a marxisAas* előadásait a kpceolat szorosabbá tétele érdekében. Kéri a t anszékvezetőket, hogy a konzultáción meg nem jelenő hallgatók névsorát azonnal jelentsék a dékánrak. \ A kar a jelentést egyhangúlag tudomásul veszi. 9* A vizsgaszabályzet és a jogi karok átmeneti tantervének vizsgarendje. Előadói Bónis György, a módszertani Bizottság elnöke. A Módszertani Bizottság f.hó 15«-érx tartott ülésén behatóan foglalkozott a K.M. 855-G118.5/1952.SZ. rendeletével, melynek tárgya a vizsgaszabályzat módesitésa. Keinenes Béla tanársegéd előadmánya alapján a Módszertani Bizottság a következő k érdésekben tartja szükségesnek a kari tanácsülés állásfoglalását. 1. / A vizsgaszabály zatról szóló leirat B.4. pontja /2/ bek.szerint a termelési gyakorlatokról a hallgatók előmenetelét beszámolóval kell ellenőritől, Karunkon mindézideig a gykaorlat az volt, hogy & dolgozat által értékeltetett ki. A Módszertani Bizottság java®Lja, hogy ez a rendszer továbbra is érvényben maradjon és a hallgatóknak a gyakorlat befejeztével külön beszámolót ne kelljen teimiök. 2. / A módszertani Bizottság javasolja, hogy a vizsgáztatók vegyék figyelembe a jelen rendelkezés B.5/1/ bek. foglalt amely szerint a beszámolásra köteles tárgyakból a hallgató a vizsgáztató az egész félévi munka alapján Ítélje meg. ;$./ A Módszertani Bizottság szükségesnek tartja az, hogy a Kar tagjai a Tanulmányi Osztály bevonásával egyöntetűen tisztázzák a leirat c.8/l/be foglalt azon mondatának értelmét, amely szerint az olyan tárgyakból, amelyekből a hallgatók már az első félév befejezésével vizsgát tették, a 2-ik félév végén tett vizsga alkalmával az előző vizsgák anyaga tételesen általában mér nem kérheti számon. A rendelet sze int ilyénkor "meg kell követelni azoknak az alapösszefüggéseknek és alapvető adatoknak az ismeretét, amelyek a vizsgaanyag megértéséhez szükségesek". A Módszertani Bizottság állásponrja szerint ez annyit jelent, hogy a 2-ik félév végi t tett vizsga során az első félév anyagába tartozó kérdéskört önálló tételként a vizsgázó részére feladni nem lehet. 4. / A Módszex tani Bizottság szükségesnek tartja, hojy a kari tanácsülés foglalkozzék a rendelet D.ll. szakaszéval és ezirányban a dékán elé javaslatot terjesszen. A Módszertani Bizottság álláspontja szerint ugyanis a rendeletből nem állapítható meg világosan, hogy milyen értékű mulasztás esetén nem bocsátható a hallgató vizsgára, azért, mert az előadásokat és a gyksoriatokat rendszeresen nem látogatta. Kern álapitható meg világosan az sem, hogy ezt külön tárgy vizsgájára vonatkozóan kell elbírálni. A Módszertani Bizottság javasolja, hosr amennyiben a 11.pont valamennyi tárgyra együttesen vonatkozik, úgy a 2 napnál hosszab igazolatlan mulasztást kell az előadások és gyakorlatok nem rerctezeres látogatásának tekinteni és az ilyen hallgató egyetlen egy vizsgára sem bocsátható. Amennyiben pedig a ll.pontot minden vizsgatárgyra külön kell alkalmazni, úgy a szóbanforgó tárgy 5 elméleti, illetve gyakorlati órajénak igazolatlan elmulasztása tekintebAőő "nem rendszeres" óralátogatag • n olr _ nyomat éko san utasítását, előmenetelét
