Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1951. 12. 05. 3. rendes kari ülés

Az Írásból! dolgozatok készítése szintén fontos szerepet játszik a tanulás folyamatosságának biztosításánál* á dolgozatírásról velő elmaradás r szigorúan kell vennünk, s az elmaradókkal szemben szükség eseten fegyelmi int é s eke dá a eke t kell alkalmaznunk, avasolja, hogy az u.n. ±$Urt villám- olgozatokát lehetőleg z óra utolsó lo percében ir:ssuk, mert ezáltal u hallgatók időben is kötve les nek, joboaa, mint az óra elejón'Íratott dolgozat» nálf s Így' ellenőrizhető, hogy az órán figyeltek-e.

Végűi, de tíem utolsó sorban java: , ( ■ az ór

rendek s ezzel kapcsolatban a hallgatók társadalmi munkája ö" iűőbelileg úgy hangolandók össze, hogy a kall atők részére a hét minden napján, ae legalább a hót napjainak tulnymró részén, naponta i-4 óra összefüggő szabad idő biztositessék az egyéni tanulás számára, » s ennek érdeké••.en radikális & el kell tih-*otni minden órarendből az u.n. lyukas őr út at . Előadásának rezüsiéjóként megjegyezte végül az előadó, kegy az egyetemi oktatás elsorvad, ha az oktatószemélyzet nem végez kutatómunkát, s Így nem viszi előbbre a tuuomány fejlődését, e elsorvad akkor is, ha ezek mellett nem helyez súlyt a r.evelőEu.'kára, a tanulmányi f2g.yele.rr,re való nevelésre is.

Ha u.i. mm neveljük rá hallgatóságunkat a meggyőzés fegyverével a tanulás r ndszereaségére, úgy a fenti eszközök önmagukban alkalmatinnők lesznek a cél megvalósítására^ a nagy jelentőségű fent ismertetett két előadást általános érdemű hozzászólások követiák. amelyek keretében arton éza professzor abbeli meggyőződésének at ott kifejezést, hogy ez az ankét is hatalmas sej&tség a mezei- jogás Lg .rosszemlékű intézményJnek végleges felszámolására, arvas József közoktatásügyi miniszter rámutatott arra, hogy a he yee tanulás csakis folyamatos lehet, s ha a tanulás nem folyamatos, úgy az eredményeit te intve valójában talán nem is tekinthető tanulásnak, míg Kassai, professzor utalt arra, hogy a hallgatóság általában nem veszi eléggé komolyan az élenjáró tudomány, a marxi ssvasleninizmus oktat sát s ehhez képest elsőrendű feladatunk e téren is a legszigorúbb beavatkozás hallgatók ezirányú tanulmányi fegyelmének megszilárdítása teidlntetében*

A még néhány hozzászólás megtétele után lezárt általános viták a jogi, bölcsé ss és közga vasé.; tud oatányi karok, másrésztről :;V : a természettudományi karok külön részletes vitája* követ te*

árnyékén e korok professzor, tansegádszemélyzeti és hallgató küldöttei hallatták véleményűket ah egyes karokat a fenti kérdések vorathozásában érintő problémák tárgyában.

Az ankéten eliia; g. ott két - mély benő., úást gyakorló, és go tébesastő - } ósról gyorsírás! jegyzeteket ne.

készítettem, bár megtettem volna, ha ennek szükségéézógát fennforogni látom. -Tekintettel azonban arrs, hogy rajeVs kij professzor a nyelv tudómé ny és irodalom, mig várteszi prof es ,-zor a matézis, • eberei, s eh'ez képest előadásaikban a ob oly. n

részlet volt, amely az általak művelt szaktudományok okt 'fsának területén bir jelentőséggel, elegendőnek találtam csupán, azoknak 'az el(5a ásbeli tételeknek feljegyzését, amelyek az államáé Jogtudományi Karok vonatkozásában, közelebbről a mi Jogi Karunk von -..tko-zásóban jelentősek, s-az előadások csupán e kérdéseket érintő részeit voltam bátor a fentiekben ismertetve összefoglal ni. ' gy vél er: es a tény az ankéten szerzett • tanulságokra.k karunk viszonyaira való vititése közben semmiféle hátrányt nemfog jelenteni.

*z ankét k.st előadásának súlyponti kérdései tehát összefoglalva kettősi

1*/ az egyetemi előadással szemben támasztható. követelmények megvalósítási'1 és esek ategvalósitásának ellenőri őse,

2./ szeai- áriuini, ill.sza' űri munka : elyee módszereinek érvényesítése,

,/ & tanulás folyüiatosságának biztosítása

•/ az :.ltslár.os 'tanaira; q-í fedelem negszil árlités i,

b./ ,i helyes jegyzetelésre

®e .istívzetí»! u. *___