Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. 11. 26. 3. rendkívüli kibővített kari ülés
"Az imperialista államok választási rendszere mind a népakarat meghamisitásának e szköze" cimmel dolgoz ki egy tételt. E'aenkivül "Alkotmány és forradalom" cimmel dolgozatót készit, A tanszék munkájának egy részét képezi a magyar haladó hagyományok gyűjtése, közelebbről jelenleg Martinovics forradalmárnak alkotmányjogi feldolgozása folyik. Török Lajos dolgozatában a föderációk kérdésével foglalkozik. Elnök arra hivta fel az előadó figyelmét- hogy az imperialista államok választási rendszerével.kapcsolatban adott tárgyalásánál a magyar viszonyokra is behatóan térjen ki. Halász Aladár kérdése föltevése után megnyugvással vette tudomásul, hogy az imperialista választási rendszer vizsgálatánál egyes kiragadott tipusoferól van szó. Martonyi János hangoztatta, hogy a rokontanszékek között állandó érintkezést tartsanak fönn és igy a hasonló témakörű dolgozatok megbeszélés tárgyát képezhetik. Elnök: kijelentette, hogy egy-egy téma vizsgálatánál sokkal helyesebb részletkérdéseket megvitatás tárgyává tenni, mint túlságosan szerte ágazó nagy anyagra kitérjeszkedni. Tudomásul szolgál. 12. Allam-és_jogelméleti tanszék: Dr.Antálffy György az áll.és jogelm.tanszék vezetője ismerteti a tanszék oktató és tudományos munkáját. A jogi felsőoktatás marxista-leninista székiemben megjavítani hivatott uj magyar alkotmányjogi tankönyvről - az Állam- és Igazgatás folyóirat felkérésére - Írandó kiértékelő cikkem bírálattal is szeretne hozzájárulni aí alkotmányjogi felsőoktatás megjavításához. A tanszékvezető a Magyar Jogász szövetség izegedi Csoportja rendezésében a Szovjetjogi Tanfolyamon előadást tart "á szövget szocialista jog" cimmel. Az oktatás elmélyültebbé tétele céljából a tanszékvezető kiegészítő jegyzetet ir "a népi demokratikus állam és jog" cimmel. Az eddigi szakköri foglalkozásokon a módszertani és anyaggyüjtési szempontok megadása mellett a Tudományos -kadémia Állandó Jogi Bizottságában lezajlott vitákkal foglalkoztunk, elsősorban a "Vannak-e konstans elemek a jogban' cimü témával /.szegvári Katalin/. A közeljövőben az Állandó Jogi Bizottságban lezajlott többi vita kérdés kerül napirendre szakkölünkben. A tanszék kutató munkája. A tanszékvezető egy nagyobb méretű monográfia megírására készül a szuverénitás téma köréből, melynek alapelgondolásait most tette közzé az Állam és igazgatás cimü folyóiratban. A' monográfia részletes tematikáját még szeptemberben eljuttatta az Akadémia Állandó Jogi izottsásához. A Jogtudo mányi Közlöny szerkesztő Bizottságának felkérésére dolgozatot készit: "A német államositási törvényekről.". A Kari fvkönyv számára késziti az "^ntik és modern demokrácia problémái " c. tanulmányát. Ugyancsak most rendezi sajtó alá a Tiszatáj c. folyóirat számára a joggal, mint felépitményi jelenséggel foglalkozó cikket. Vezetése mellett a tanszékhez beosztottak /Csohany, .Szegvári/ elkészítik "Sztálin nyelvtudományi munkái az állam és jogelmélet oktatásában." című dolgozatot. A tanszék melett dolgozó üsohány László gyakornok a tanszék tudományos munkatervébe a következőkkel kapcsolódik be; Elkészíti Szegvári Katalin ösztöndijas demonstrátorral közös munka alapján, "Sztálin nyelvtudományi munkái az állam-és jogelmélet oktatásában- c.dolgozatot. Ezenkivül dolgozaot ir "Az állam-és jog kérdéseit Rákosi Mátyás a békéért és a szocializmus épitéséért "c. munkájában cimmel. Rákosi elvtárs annak idején világos meghatározását adta a népi demokratikus állam lényegének. Be az állam és jog kérdéseivel legújabb munkájában is foglalkozik. Ezeket a kérdéseket kivánja megváltozott és egyre fejlődő gazdasági életünkkel összefüggésben megvizsgálni és kielemezni emlitett dolgozást. A dolgozat elkészítésének ideje magában foglalja az egész tanulmányi évet ugy^hogy az I.félévben ■?pri 1 ifi*é3Ze k®szíü- el# Az eSész dolgozat megírásának határideje^ . /
