Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1951. 11. 26. 3. rendkívüli kibővített kari ülés
- 2 -az előadások anyagát nem képező, az egyes államok magán,»- büntető - és eljárásjogának fejlődésére vonatkozó fejezeteket dolgozzuk fel a magyar jogtörtenati gyakorlatokon követett módszer szerint. A tanszékek 7 első és 2 másodéves hallgató részvételével magyar jogtörténeti szakkör működik. Egyenlőre az 1848-as polgári forradalomra és szabadságharcra vonatkozó marxista történeti irodalom feldolgozásánál tartunk. A szakkör egy-egy tagja beszámolót készit a hetenként megtartott szakköri ülésekre a kijelölt irodalom alapján. A beszámolót vita követi. A gyengébb hallgatók számára mind a magyar, mind az általános jogfóiörténetből repetitóriumi. órákat tartok, izeken az órákon különös súlyt helyezek arra, hogy a tananyagban felmerült a résztvevők számára nehezebb kérdéseket ismételten megvilágítsam és rászoktassam őket a problémák összefüggéseit kereső t örténeti nézésmódra, mellyel lehetőség nyilik számukra a anyag betüszerinti megtanulásának megkísérlése helyett, az anyag valódi elsajátítására. A konzultációkkal kapcsolatban sajnos, mind a tanszékvezető mind a magam konzultációira gondolva, keveset mondhatok. A hallgató egyszerűen noa jönnek el a tanszékre. Ennek okát meg nem sikerült felderíteni. A magunk részéről már sokféle eszközt igénybevettünk, hogy a hallgatók tartózkodását Is győzzük. Nem mulasztunk el egy alkalmat sem, hogy felhívjuk figyelmüket segitőkészségühkre. Állandóan hangsúlyozzuk, hogy a tanszék szívesen lát mindenkit, akinek bármily természetű tanulmányi, tanulmányokkal összefüggő problémája van. Ezenkívül a csoportvezetőkkel is állandóan tartjuk a kapcsolatot. Éppen a múlt hét elején tartottunk 3 csoportvezetővel az egyes csoporttagokra konkretizált megbeszélést, melynek célja az volt, hogy az egyes hallgatók személyi körülményeiről és tanulmányairól világos xépet kapjunk. £ héten a meg hátralevő csoportvezetővel tartunk megbeszélést és ezután t apasztalatainkat a Tanulmányi Osztály vezetőjének tudomására hozzuk, hogy a felmerült problémákat együttes erővel oldhassuk meg. Az oktatási munka minden területére kiterjedően beszámolok a tisztelt Kari Értekezletnek a rról^h ogy a munkás, dolgozó-paraszt származású, szakérettségizett, érettségi nélküli hallgatókkal a tanszék, amennyiben ezeknek a körülményeknek a fennforgása tudomására jutott, a legnagyobb gondossággal foglalkozik, még pedig úgy, hogy a kérdéses hallgatók ezt a foglalkozást ne érezzék gyámkodásnak. Az okgató munkával kapcsolatosan egész röviden még csupán a tanszék egy kezdeményezéséről szeretnék beszámolni. A tanszékvezetővel elhatároztuk, hogy neme supán az egyetemi hallgatókhoz visszük közelebb a magyar nép haladó, forradalmi, szabadságharcos hagyományait, hanem munkásosztályunk tagjaihoz is. E célból tervbe vettük, hogy december hónap folyamán munkafelajánlásként egy-egy gyárban egy-egy előadást tartunk egyenlőre a magyar parasztháborúkról. Amennyiben előadásunk a gyárak dolgozd körében kedvező visszhangot vált ki, később más témákról is tartunkelőadást. A tanszék oktatási munkájáról szóló,a számomra biztosított idő rövidsége miatt szükreszabott terjedelmű felszóllalás után áttérek beszámolom második részére, a tanszék dolgozóinak kutató munkájára vonatkozó részre. A tanszékvezetője, Er.Bónis György egy.tanár a akadémia Történettudományi Bizottsága által megállapított történettudományok 5-éves tervébe illeszkedő 5-kötetes egyetemi tankönyv megírására alakult munkaközösség tagjaként molnár Erik igazságügy miniszter felkérésére a szóban lévő tankönyv előtanulmányaként mintegy 15-iv terjedelmű tanulmányt ir. A tanulmány cime: "A jogászrend szerepe az államhatalom központosításában". Most e tárgykörbe vágó levéltári kutatásokat végez s éppen ez az oka, hogy a tanszék munkájáról én számolok be. A tanulmány a jövő félév folyamán készül. En "Küzdelem az emberi jogokért Magyarországon 179o- 1849-ig." cimmel kivánaok tanulmányt irm. Ennek első részéként a kérdés XVIII. századvégi állását vizsgálom, különös tekintettel Martinovics ignácz és társai összeesküvésére, gyenlőre a kiadott okmánytárakat, országgyűlési diáriumokat s aktákat, a jelzett korra vonatkozó s általában az emberi jogokkal foglalkozó történeti, jogtörténeti, jogelméleti, alkotmányjogi irodalmat tanulmányozom. A II.félév folyamán előreláfc&a&ólag ebből a témakörből a XVIII,századvégi helyzetre korlátozottan egy rövidebb lélelzetü tanulmányt készítek. Tudomásul szolgál. 9. Statisztikai tanszék. r..chneller Károly a statisztikai tanszéken folyó oktató és tudományos munkáról számolt be.
