Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 06. 04. 7. rendes kari ülés

Aa Al le. a- ős

iKarok feladatai az ötéves terv keretében.

Ti az telt Tanácsü.lés!

I

Aíiidőn az illám- és Jogtudományi koroknak az ötéves terv keretében betöltendő íeldatairöl szólunk, meg kell szabadulnunk attól az előitél ettől, hogy a Jég és államt uáományok jelentősége a szocializmust ápitő társadalmakban lehanyatlott avagy éppen alárendeltté vált. Természetesen igazság az, hogy a jogi nézetek és intézmények a társadalom gazdasági rendjének a felépítményei. Ez azonban nem j ele ti azt, hogy a felépítmény maga nem hat fejlesztőén a társadalmi rendre és nem jelenti azt sem, ho gy nlnos ugyancsak tág tere a jog szervező és fejlődést gyorsító hatalmának, figyelmesen meg kell hallgatnunk, hogy mit mond Sztálin a jog sz erepénékv izsgáletánál is alapvetőnek tekinthető nyelvtudományi munkájában:" A felépítményt az slap hozza létre, 02 azonban egyáltalában nem jelenti azt, hogy s fe iáp-%. ..... ~án visszatükrözi ez alapot, hogy passzív, semleges,. közömbös h.agao:.. ást tenusit alapjának sorsa iránt. Ellenkezőleg, miután létrejött, aa'ias csel < .< 5 erővé válik, tevékenyen hozzájárul alapjának kialálh'iúsáVz, megerősödéséhez, mindent megtesz, hogy segítsen az uj rendnek a régi alap és a régi osztályok felszámolásában és megszüntetésében, fásként nőm is lehetséges. Az alap éppen azpórt hozza létre 0 felépítményt, hogy ez szolgálatára legyen, hogy tevékeny segítséget nyújtson neki ki a 1 okulásában és megerősödésében, hogy tevékenyen küzdjön a régi, önmagát túlélő étlapnak és régi fc lépi fcmgnyn :k felszámolásáért, Uihclyt a felépítmény lemond erről a kisegítő szerepéről, mihelyt a felépítmény a maga alapja aktiv védelmének álláspontjáról a közömbösség álláspontjára ho lyezked ik, saját alapja irányában és egyforma mag-, otartást tanúsít az osztályok irány ában, él eg ott elveszti felépítmény minőségét é s m 35 p zíinlk felépítmény lenni," / A szovjet nyelvtudomány kérdései. Szikra. 1950,/

Az emberek még a szocialista társadalomban is hajlamosak arra, hogy az állom és a jog elhajlásának os ztálynálküli társadalomra, vagyis a teljes kommunizmus időszakára érvényes tételét mintegy v.V— ticipiálják a szocializmus időss okára, Pedig, ho gy meddig t*rt az átmenet ideje a kommunizmusig és hogy mily sokáig lösz - az osztályharc élesedésének és a nemzetközi viszonyok kik egyeződé sének légkörében - röáutalva a. szooir.13"*1 st építő proletárdiktatúra az állam ós 0 jog felfokozott segítő hatalmára, szervező és nevelő erejére, azt n .apt ári pcn+ ossággal megmondani nem lehet. Tény az, hogy úgy Lenin mine őz tál in alá-.’ rték az állam és n .3 cg szerepét az uralkodó soztállyá vált prol ruáriátus kezében. Tudnunk kell azt, hogy a jog nemcsak a belső s külső ellenség Honi harcban, de a gazdit- / sági szervezés ós a kulturális nevelés terén is pótolh“tntlcn fegyy3* ver. Éppen ezért meggyőződésünk az, hogy a szocializmusért folytatott küzdelmet az állam és a jog megerősi té se nélkül valamint na ez-on intézményekre való nézel ele, elvek rendszerezése és fejlesztése nélkül megvívni nem lehet, Hindezok alapján mondhatjuk - Vas Tibor szavaival - ma felvet az állam és r, jog elhalásának r. kérdését, az ellenséges támadás a szceializmus és a kommunizmus ellen,"

Hiszen már Lenin rdnutat arra, hogy a szovjet szocialista jog az az eszköz a szovjetál lom kezében, amelynek segítségével a szovjet állom f untcc ióit teljesíti ós feladatait megvalósítja. A jognak tehát mindig idomulnia '.toll a soron levő feladatokhoz s ehhez képest állandóan óbor figyelem el kell kísérnie azt, hogy a hatályban lévő