Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 06. 04. 7. rendes kari ülés

7. / az óláéloti munka iránt hajlamot mutató hallgatót, ha kellő fejlettséget mutat, be kell vonni a tanszéki munkába, mint tudományos ösztöndíjast. A tanszéki mudában valö részv'étcl"a'zonoon nem mrülhet ki a tanszéki adminisztráció és az okteatási munka megismerésében és azabban való segédkézésbon. A hallgató a tanszéki munkába bevonva, megszokja e tudományom élet légkörét, f e jl os zts i s ti lus át és előadó készségét. A tanszékkel való szorosabb kapcsolat folytán munkáját is köny-bb irányi tani éa ellenőrizni.

8. / a tüdóskéder nevelés szempontjából ki kallóm Sínem a pályáéinak jelentőségét. Az egyetemi pályadijak megnyerése na^y rköl;si sikert ' jelent a hal^tó számára a pénzjutalom mellett, ez erősebb munkára serkenti a hallgatót. Hogy az egyetemi pályadijak súlyát emeljük szükséges, ^hogy a kellő színvonal ko öv etc lmény étről ne térjünk el. Az egyetemi pályamunka elkészítése a pályázó számára nem lehet könnyű feladat, a pályázótól irodalmi tájékozottságot, birálókészésé get és elméleti képzettséget is meg koll kívánni. A nevelőnek is megkönnyíti a munkáját ogy ilyen nagyobb terjedelmű dolgozat, mert ezáltal alkalma nyílik arra, hogy ellenőrizze a pályázók fejlődését, a bírálatban feltárja hibáit áe helyes képet alkotva magának a pályázó képességeiről, folytassa a tudósnevelés szép munkáját. A pályadijak alkalmat adnak arra ia, hogy kiemeljünk, "felfedezzünk" olyan kádereket is, akikre valamilyen okból előbb nem lőttünk figyelmesek, akiket nem vottühk észre.

9. / Helyesnek tartanám, ha szovjet minüra karunkon is megvitatná ar , a Imé 1 u t i értekezlete a szakkörökben tartott legjobb előadásokat.

s serkentően hatna a.'szakköri t- gok munkájára és az. azt követő bírálat elősegítené tudományos fejlődésüket. A Moszkvai Állami Egyotcm jogi karán az Egyetemi Hallgatók Tudományos Társulatának Tanácsa cbben^ az évben két hallgatói tud creány os értekezletet rendezett. Ezen felül összkari tudományos konferenciát is rendeztek és ezen öt tudományos kérdést vitatta! meg. /Réazletokrs; Szovjetjogi Cikkgyűjtemény II.évf ,i,£z.179^,181.1. és Mojszejcv: A moszkvai egyetem hallgatóinak tudományos munkája. Felsőoktatási Anyagszolgáltatáa, 1951.évi, 10.sz. 15-15.1./

lü./ A Szovjetunió élenjáró tudományénak kutató intézeteiben kiszél oeedett kollektiv munka jó tapasztalatai nyomán a jogtudományok ban is nagy jelent őséghez jutta kollektiv munka. Ennek elsajátítására helyes, ha az elméleti kérdések iránt jiajlamos hall gat ókka 1 megismertetjük a kollektiv munka módszerét is. A szovjot szerzők a kollektiv munka előnyös oldalai között elsőnek c-mlitik a fiatal káderek fejlődéséra gyakorolt kedvező hatást. A kollektív mjöka megkönnyíti a munka bírálatát és llenőrzését, az egyik munkatárs hibáját észreveszi a másik. ,ákolloktiv munka révén nehéz boryolult feladatok rövid ebb idő alatib oldhatók meg. A kollektiv munka sok munkatárs tudásét és tapaszba.’La tát összegezi egy tudományos feladat megoldásának érdekében, a rés? ztvevők bertá ti, ~együttmökódő köre ösztönző hatással van az egyéni a'.íkotó folyamatra. /Voblij, Budapest, 1951; A tudományos munka megszórvap.éso , 55./

A jövő tuclós kádereinek kiszemelése, nevelése a professzorok egyik legkedvesebb és legszebb fcaíata. Érnek a munkásságnak az Öszszos e íképzo lk' ae tő formáit nem soroltam fel; hiszen ez a tevékerység rendkívül soko ldalú t - egyéni lohet. Feladatomnak csupán azt tekintettem, hogy a. legfel o szempontokra hívjam fel a figyelmet és alkalmat adjak kart ár sóimnak arra, hogy ezeket kiegészítsek és megbírálják.

Szege-d, 1952. májuts hó 29-én-5-Er. Móra Mihály.