Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 06. 04. 7. rendes kari ülés

elméleti kérdések iránt. De természctesen a felsőbb évfolyamon tanító professzorok s„m mentesülnek o feladat alól, hiszen lehet, hogy valamely hallgatónak a tételes Jogi tárgyak óiméi etc iránt va hajlama.

Min n prof ess zc ma k kötelessége, hogy lő adásán igyekezzék felkelteni a halig et ók figyelmét tárgya elmék ti kérdései iránt, anélkül természetesen, ho y szem elől tévesztené a gyakorlati életben .tevékenykedő szakkáderek nevelésére irányuló elsődleg s feladatát. Á professzor egyik legszebb és legkedvesebb feladat^ hogy külön foglalkozzék azokkal a hallgatókkal, akikben a tárgya elmélete iránti érdeklődést sikerült felkeltenie, és .akikben az elmélet iránt hajlamot fedez fel. A vizsgákoj és az egyéni beszélgetések során nyert tapasztalata alapján gondos1'-’ '-iái, hogy az elméleti iránti érdeklődését fokozza és . __ „a. fejlődését állandóan nyomon kell kis érnie. Mindez természet'.oson nem jelenti azt, feintha az elmélet - gyakorlat egységét megkivé" rák bontani ét mintha a gyakorlati ^aly ára készülő szakká dereknek is ’Voéa:o az elméleti ismeretek elsajátításához.

Az előadások az eszközök, amelyek seg/ + ,:vol nem ugyan maga

a tudósképzés, haj a.inkább a frucáryos rfep r'a c.-nalm °s káderek kiemelése megtörténten. Tagadhatatlan, * g,y az előadó személyi .adottságai itt is jelentős szerepet játszanak, Az elmélet Iránti érdeklődést

1&H kkhJhrÍíriniÍ?a'lfi?Jlí«Mk^;!aSiHíaaagygi8fiílÍ

élettel össze tudja kapcsolni. A fiatal tudóskáderek képzése tekintetében ál land' ,.n szem előtt kell tartanunk Lenin közismert megállapítását s "Minden iskolában legfontosabb az előadások eszmei, és politikai beállítottsága. Ml. határozza meg ezt a boái lit ott ságot? Egyedül és kizárólag az előadó összetétele" /Lenin; Összes müvek, XIV, 118.1./

A kádornevc.lés szempontjából tohác különösen fontos, hogy az előadó professzor ne csak sz:. .mai, hanoin ideológiai képzettségével is fel tudja kelt.ni a figyelmet az elméleti ke dósok iránt érdeklődő hallgatóban. An elméleti kérdések iránt érdeklődő hallgatók kiképzése nagymértékben r.-vugszik a tapasztalt tudósokkal való személyes kapcsolat' alapján. Ezek szolgálnak útmutatással a tárgy választás, sT^&nyaggyü.jtes, a.z anyagfeldolgozás és a .formába öntés kérdéseiben. Ezek hívják fel a figyelmet a tudományos munkában alapvető tervszerűség követelményére, megbeszélik a kezdőnél különösen nagy számban jelentkező problémákat.

A./ Helytelen tanszéki sovinizmus lenne, ha az egyik tantárgy elmélete iron, érd ki ődő hallgatót igyekeznénk elzárni attól, hogy a többi tárgyban is elmélyedjen, A tulkorai specializálódás nem lebecsülhető veszélyei ellen határozottan fel kell emelnem a szavamat, A hallgató elsősorban kezdő jogász, akinek érdeklődését a többi tárgyak .iránt nem helyes leíTogni. Lágyon helyesen mutat rá az egyik tanulmány Írója, hogy a szocialista jogásznevelésnek egyik fontos célja: a jogászi ismeretek egyoldalúságának a megszüntetése. Világhi Miklós szavaival élve "a jeg, is a nevet csak az érdemli meg, aki az állam és jog minden lényeges kérdésében tisztán lát, akinek lehet ugyan szorosabban vett szakmája egyik vagy másik részlottorület, amelynek kérdéseit különös alapossággal ismeri, de akinek ismeretanyagában nem lehetnek fehér foltok, nint Afrika, térképén 100 év ezelőtt",/A szocialista jogásznevelés: fel, Állam- és Közigazgatás, 1951» 52 1./

5-./ A jogtudomány kérdései iránt behatóbb érdeklődést mutató hallgatók feejbődésének figyelemmel kisérése legalaposabban a szakkörökben történik még* A szakkör a tudományos képzés terén sok lehetőséggel ren• - -p-1 - * .. hno5 beoltsa a hallgatókba az olvasás,