Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged

1952. 04. 23. 6. rendes kari ülés

A

3./ a/ As egyes oktató si formákon ^sló rc.szvc.tel eredményeképpen, az e I né 1-1 i cl oa d á s ok at illetőleg ezt állapítottuk nög7 hogy ezek 5 témákat“ elmélyültem és egyúttal igen világosan tárgyalják. Kitűnő módszere a tanszékvezető professzornak, hogy a visszakérdezés ideje alatt egyik hallgatóval felíratja a táblára a sorra következő elméleti előadás pontokba szedett vázlatát és azután előadását - a tábla előtt állva -oki. & a vázlathoz fűzi. Kár, hogy beszédhangja nem eléggé erős és igy az előadás figyelemmel követése a hátsó padokban bizonyos erőfeszítéssel jár. Nagyon helyesnek találtuk azt is, hogy a jegyzetben levő elírásokra és sajtóhibákra a professzor az előadás közben felhívja a hallgatóság figyelmét, valamint azt is, hogy előadását /pl. az öröklési fokozatok bemutatás rév'T/a táblán kisebb vázrajzokkal'kiséri. ,A politikai rendszerek és intézmények osztálytartaimára mindig élesen rámutat. Helyes lenne, ha bizonyos fogalmak politikai aktualizálásának lehetőségét még inkább kihasználná az előadás,; igy pl, az 1815- ös francia restaurációt követő "fehér terror" tárgyalásánál utalni lehetett volna az 1919-os Magyar Tanácsköztársaság leverése utáni fehér

tarorra.

•

b/ A meglátogatott gyakorlatok egyikén „a kis vizsga dolgozatok megbeszélése folyt. A gyakorlatvezető tanársegéd egy-egy kiragadott dolgozat példáján igen részletesen megmagyarázta az egyes kérdésekre adandó helyes feleletet, mig a dolgozatok egyéni kiértékelésére már csak túl rövid idő jutott. A másik gyakorlaton előzetesen magyarra fordított és lesokszorcsitott oklevél-szövegek megbeszélését végezték. Az oklevelekben említett jogi fogalmakat és jogintézményeket a gyakorlatvezető tanársegéd összefüggésbe hozta az elméleti előadásokon tanultakkal és azokat érdemileg, a kor életével való kapcsolatukban világította meg. Módszertani szempontból azt az észrevételt tehetjük, hogy a gyakorlaton résztvevő kb. 25 hallgató közül csupán mintegy 8-10 jutott szóhoz', helyesebb lenne egy-egy hallgatóval rövidebb ideig foglalkozni és igy közülük többet engedni szerepléshez.

c/ A meghallgatott konzultációknak - amelyeket a tanársegéd tartott - anyag-ismétlő és kisvizsga-előkészítő jellegük volt. A hallgatók ezzel az igénnyel jelennek meg a konzultáción és csak a későbbi fejlődéstől várhatjuk azt, hogy egyes problémák elmélyültebb megbeszélésére j ele ntke z z e nck.

d/ A meglátogatott szakköri órán az egyik hallgató az ősiségi rendszernek hazáikban váló nogszünésérői tartott egy magyar nyelvű forrásmunka alapján előadást. A szakkört vezető pr "esszor az előadást általános és egyes részletekre vonatkozó kritikával kísérte; az észrevételei nyomán kialakult megbeszélésben a szakköri tagok kielégítő élénkséggel vettek részt, főleg: ha figyelemmel vagyunk arra, hogy kezdő, I.éves hallgatókról van szó.

A./ Megfigyeléseink eredményeképpen az alábbi konkrét javaslatokat terjesztjük elő;

a/ Megvizsgálandó lenne az egész karra kiterjedőleg az egyes tanszékekhez beosztott ösztöndíjas hallgatók helyes foglalkoztatásának kérdések Véleményünk szerint nem szabad huzamosan arra. szorítkozni, hogy eket csak könyvtári és más adminisztrációs munkákra vegyük igénybe, hanem fokozatosan be kell Őket vezetni az érdemi tudományos munkába, ha pedig ilyen irányú elmélyülésre nem mutatnak kedvet és képességet, úgy a tanszéken való foglalkoztatásukat a következő tanévre nem kell meghosszabbítani , A mondottakra tekintettel fontos, hogy az ösztöndíjas hallgatóknak a tanszékekre való beosztásánál érdeklődési irányukat vegyük f yelembe .