Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1951-1952, Szeged
1952. 04. 30. 4. rendkívüli kari ülés
A mép^azdasági tervek siker« az ellenőrzésem, az allét őrzés pedi« elsősorban a legkisebb gazdasági egységekig lemenő statisztikai analíziseken fordul meg, , . í£Udez azt kívánja, he-7 »jogász a lehetőse«!« alapes statisztikai mócszertari és amelllett erőse» jgakarlsti jellegu kiképzésbet részesüljön, -ár magába» vé.ve a heti két órára redukált előadási idő ie problémát jelentett a ssult muan zerict budapesti kollegámnak is »agy gondot ©kozott az, ho^y »i Maradj©» ki az előadásból és jegyzetből és mi legye» az s minimum, amiséi kevesebbel »em szabad beérni. Madárnak az elméleti és Módszertani anyagnak - az 195«-51.tanévi tematika szerii.ti - előadása is csak nagynehezen szeri tható bele egyetlen félévi, kb, 28 -órára terjedő előadássorozatba. Viszont megengedheted, hegy szocialista áll ázunk legfontosabb ttays zárna inak -s igy elsősorban a gazdasági élet jelenségeitek módszertani, elemzésével adósok 1 áradjunk? A tenyeiróek, az adatoknak elemzőgismertetése nemcsak pedagógiai szeadottból szükséges, de azért is, hegy a politikai gazdaságtan, vagy a gazdasági jog és nem utolsó sorban az államigazgatási jég művelőjének és tanulmány szójának is legyen meg az a reális államismerete, - hegy úgy mondjuk - társadalmi arányérzéke, assely nélkül egy államigazgatás szakbeli diplema tulajdonosa alig képzelhető el. De az elmélet es gyakorlat sokat hangoztatott egység.« is megkiv&nja azt, hogy a jogász a bizonyos fokig száraz módszertani kérdések mellett átfusson népgazdaságunk különböző ágaiban észlelhető szsmtéhyeke» és emellett a deae-gré fiinak, a szociális és kulturális statisztikának gazdag és a szocialista fejlődés né rfcföldjelzőiként tekinthető számany^gából is izlelitőt és további vizsgálódásokra ösztönzőt kapjon. Az elsélet és gyakorlat egység t egy más síkba» is érfcirti a ta nread terve z et, Gond ©lünk itt a gya kari at i őrá k megszüntetésére. Ha valahol, - úgy talán egy vagy két tételes tárgytól eltekintve - éppen a statisztikában van a legnagyobb szükség a gyakori'ti órák tartására. A viszonyé zárnék, különösen a s2'óvjet statisztika által mintaszerű szinvonalra fejlesztett indexszámok, a középértékek, a szóródások, a különböző nópcizdgi ági ágakat illetőleg egyre jobban kidolgozott,' kicsiszolt mutató számok elsajátítása, gyakorlati alkalmazása, gyakorlati órák beiktatása nélkül lehetetlen. JE nélkül a statisztikai módszertani órák tartása önáltató alibi igazolás, de-nem haszonnal járó oktatás és szocialista fogászképzés. A formális anyagvégzésnek a kapitalizmus korának jogi oktatását idéző abuzusaira nincs szükségf A mondottakat összefoglalva* ha nem akarunk kompondiumszerüen szűk anyagra szorítkozni és egészen felületes-fogyatékos munkát végezni, akkor múlhatatlanul szükség van a statisztikának két féléven át leendő* oktatáséra. .Sívé gre ha csak a módszertanra szeri tkoznánk, akkor valahogy elvégezhető volna a tana yag egy féléven át: azonban ebben az esetben - miként már érintettük - a valóságról szóló számok és elemzések nélkül valósággal elszigetelten tengetné életét a módszertan. Ha pedig netán az eredménystatisztikát /gazdaságstatisztika, demográfia stb./ is telezsúfolnánk ebbe a mindössze heti két órás félévi időtartamba, akkor jófomáa címszavak rövid kommentárral kisért felsorolásából állana a statisztika, amelynek sem az érdeklődés felkeltése, sem a
