Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 07. 03. 8. rendes ülés
A bűncselekmény és a büntetés egymással elválaszthatatlanul összekapcsolt o ;y.lma>. A bűncselekmény a büntetésnek a Teltétele, a büntetés pedig a bűncselekménynek a következménye, A büntetés tana tehát a bűncselekmény tanával egyenrangú része a büntetőjog tudományán k. Az általános büntetéstan keretében a büntetés oszt" ly t e r né s z e t é nek, fogai Diána - , jo galap j ának c s feladat ina!: kérdése képezi tüzetes megbeszélés t< ,r t- c.. . • A b: 'ii t et as os. tály .1 el le g o ne k kiemelkedő jelentésű -.e kezenf -kvő, Csak''annak felfedése esetén ismerhetjük meg a büntetés valódi természetét, állapíthatjuk meg a büntetés jogi fo;almát* A kizsákmányoló állam büntetése alapvetően különbé ik a szocialista államétól* nz a különbség abban áll, I ogy a kissákmnnyolc államban a büntetés a kizsákmányoló kisebbség érdekét szolgálja és a dolgozók ellen irányul, mig a szocialista államban a dolgosé többség., az egész nép érdakeinekvédelmére hivatott a nép ellenségeinek, a kapitalista környezet ügynökeinek és azoknak bűncselekményeivel "szemben, akiket ily cselekményekre a tudatukban még élő burzsoá cc tevények késztetnek. kizsákmányoló állam büntetésének osztály természetét élesen világítja meg óztálinnak a tankönyvben idézett következő megái lapit ás a: 11 az állam a társa-, lomnak ellenséges osztályokra való szí kodása alapján as ért keletkezett, i ogy k o r d • ban tartsa a kizsákmányol a többséget a kizsákmányoló kisebbség érdekében. Az állam hatalmi eszközei főképpen a hadseregben, a büntető s ervekben, a két:szolgálatban, a börtönökben összpontosultak. így volt ez a rabszo1 a t ár s a d a 1ómban és a íeudalizmásban• így van ez ; kapitális; usban.*' A kizsákmányoló országok ideológusai minden módon arra törekszenek, hogy a büntetés osztálytermészetét leplezzék# őzzel szemben a szocialista államban a büntetés természetén k ilyen álcázására semmi indok nem forog fenn, mert - mint ptyevszki;] mondja - az a tény, hogy a büntetés a szocialista államban a nép összességének érdekeit szolgálja, a büntetés olyan jogalapját alkotja, amézy amelyet nincs szükség rejteni vagy más kiagyalt jogalapjai álcázni. A kizsákmányoló államokban a biréi vagy nem biré'i utón alkalmazott repressziót az állam létét veszélyeztető cselekmények ellen irányuló küzdelem legfontosabb eszközének tekintik. - szocialista államokban e±llenben a büntetés a bűnözés elleni küzdelemnekK nem az egyedüli, és nem is a legfontosabb eszköze."A büntető represszió - tanítja óztálin — a támadás szükséges elemét képezi, azonban csali kisegitő, nem pedig fő elemét;.'1 Az ember • O' bér általi kizsákmányolásának felszámolása, a termelési eszközök magántulajdonának megszüntetése, a kizsákmányoló osztályok felszámolása, a szocialista építés óriási sikerei, végül a sikeres küzdelem a múlt csökevényeinek néhány dolgozó gondolkodásmódjában mutatkozó befolyása ellen, jack — miként a tankönyvben olvashatjuk— a bűnözés elleni küzdelem fo es döntő^tényezői a öaovjetuniéban.
