Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. 07. 03. 8. rendes ülés

fosztogatással és egynéhány más bűnöselekménnyel folytatott harc tapasztalatain alapi-inak» /V.ü, A. J.Visinszki.i: A szovjet állam- és jogtudomány IrércKbei, 71-Bo old. is»/

Külön figyelmet érdemel a szervező felelőssége. A szervezők azok a szem lyek, akik a bűnszövetséget létrehozzák v .gy vosctik, valamint akik a bűnösele kmény tervét kidolgozzák, vagy annak elkövetését irányit3dk» A szervezőt különös szigorr: 1 kell felelősségre vonni, mégpedig a szövet:-' g tagjai által véghezvitt és a szövetség terveiben b leillő olyan bűncselekmények miatt is, amelyekről esetleg nem volt közvetlen tudomása» s nem jelent tárgyi felelősséget, mert a szervező általános bűnös szándéka azé miitett cselekmények elkövetésének a lehetőségét is b:o ta,

a bűnszövetség vagy biüibanda e gysze'rü tagja is felelőséggel tartozik a szervezet által véghezvitt valamennyi bűncselekményért, minthogy szándéka szükségképpen dfcfojta az ilyen mádon megvalósítható bűn cselck meny elkövetését, mégha a kérdéses konkrét bűncselekményben nem is vett részt, sőt ha arról, illetőié, annak elkövetéjrŐl nem is tudott* i bíróságnak azonban, amidőn az egyes tagok s zeraélyes felolőss gát megállapít ja, f így ölembe, kell venié a tag ré s avé télé nők a mérvét a b onőzövetsé gben vagy bűnbandában, valamint az azok által elkövetett bUncselekményekben.

ü? ntkovazkij a részességtől megkülömbözteti a bünkapcsoletot, amelynek fajai a bűnpártolás, a bűnös közömbösség én 3 feljelentési kötelesség elmulasztása»

.gyes szövetséges köztársaságok’kódexei a bűnpártolást bünsegőy. ként kezelik, mdsokviszont, mint a szocialista ijazsx.'jc • olgálta tás rendje elleni bűnesölekmányt, a kíllö ös ré‘n-ben sui generis déliktűmként szabályozzák.

bűnös közömbösség a bűncselekmény negakadályosá oi kötelese,gének az elmulasztása• ind a bűnös közönbe 3 cég, min :1a felijei - ni esi kötelessé, elmulasztása csők akkor vonhat maga után bühtetőjogi felelősscigrevonást, ha. azt a törvény külön rendeli.

í iont kóvsz kij professzor álláspontja szerint a bűnkapcsolat mindhárom faja helyes értelemben csak akkor tekinthető bűnsegélynek, ha az bűneselekm ny elkövetőjének az elkövetés előtt, vagy alatt., tehát előzetesen tett -1 •

scrzőnel: ezt a nézetét a bűnpártolás vonatkozás Visin3zkij már 1938-ban kifogásolta, f szerint 'az Ígéret nem ölen edlietetlen feltétele annak, hogy a bűnpártolást blinse, é 1 tevékenységnek tekintsük* bűnpártoló, mint a közös bűnöző részese, elősegítheti bűnpártolásával e nnek a tévékonységnek a 3ikerét akkor is, ha nem ígért semmit* Ilyen esetben nem indokolt az elkülönítése a többi részesektől és nincs ok arra, hogy őt csak olyannak tekintsük, ki á: a c ánnyel távolabbi kapcsolata van* "

/A*J .Visinszkii: A szovjet állat;- és jogtudományi kérdései, 81.01Ő*/

A tankönyv ötödik része a büntetés tanáról szol»

Az általános büntetéstan problematikáját tárgyaló XXII.fejezet szerzője, Utyevoskij professzor meggyőző érveléssel mutatja ki azt, hogy a burz3oá jogirodalomban folytatott az a vita, .hogy a büntetőjog két alapfogalma.: a bűnesete kmóny és a büntetés közül meiyik a fontosabb, elvetendő te meddő, köztük ranrbeli km,

!j 8X1 Kultímbeég nem tehető.