Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 07. 03. 8. rendes ülés
2SZ v első ée i. aodik szakának • Sztálin tanításai, Így a szocialista törvényességre vonatkozó tanítása is a szovjet büntet jog alaptételeivé Váltak. A szovjet büntetőjogtudomány fejlődésének jelentős tényezője volt a kártevő nézetekkel folytatott ke.. 'ny harc. - harc során "parancsoló szükségként jelentkezett egyrészt^ hogy ne essék sfcélsős "ke es ne lépjen a büntetőjog formál-dogmmatikai taialEány ozásának tévút jár a, másrészt ne essék a másik : 'Isőségbe se és ne mondjon le a.jogászi kutatómi fáról." /168«old#/ A tankönyv élesen bírálja azt a ‘ jogi nihilizmust ”, amely szakítani kívánt, a öürstetőjog v 7.^mennyi jogintézményével, igy a bűnösséggel, sséggel, at ényálladékokkal, s tb*—v . /■♦ ö .: . J. i sins 2 Ki j t A szovjet ál iáin- és jót udc mánym kérdései, uciapest, ±95o. 68-71*old*/ kártevő nézetek 1 leplezése nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy az élenjáró szovjet büntetőjogtudomány hatalmas ,eredményeit elérte* á tai á v harmadik részének a tár ya a büntetőtörvény. / -Mll.fejozet./-.átj zet a Gooüialista t \ 3 a szövi btinte kútfőivel foglalkozik# Külömbséget tesz tág es szüli 5 r¥5lérnléiT ve11 kútfők között. Az előbbit íz uralko 6 osztályok osztályérdekei jellemzik, ezért a szociali ;.:a államban a büntetőjog kútfője a munkásosztály diktatúrája# A szovjet büntetőjog szükebb értelemben vet" kut.f' je a fejlődés mai szakában egyedül a büntetőtörvény. li^fejezet a büntetőtörvények szerkezetét vizsgálj igen beta^őan. A törvényia szövegezésével szemben azt a naluni : - kívül aegazivlelendő követeimén; t támasztja* hogy a büntetőtörvénynek a lehető legnagyobb mértékben vilá os, egye e ü és érthető nyelven Írott ésegyben jogilag olyan tökéletes alkotásnak kell lennie, amelyet a terminológiai egység szabályainak figyelembevételével szerkesztettek. v áll.fejezet a büntetőiog az/bolyok értelmezését tárgygyalja, kitérjeszkedven az analógia intézményére Is. özemben • urzsoá jogászok formális-jogi értelmezésével, a szovjet büntetőjogban az értelmezés a dialektikus - ma tQ 2 • i a1' us elvi alapján áll# .1 bűnte ijtörvények no r■áit t ■ *sa U Imi ’ s szefüggésekbe 1 és f ejlő lsükben vizsgálj'/. íg a burzsoá államokban az értelmezés é a birói önkény eszköze, addig a szovjet büntetőjogban alapvető feladata a szocialista törvényesség megtartása és me gar, il.áivl ilyTsk - ázdn a téren fl feie mr é me lifo, 'Hogy 'a szovjet büntetőjogbam m nd a megszorító, mind a kiterjesztő értelmezésnek csak abban az esetben lehet helye, ha autentikus interpretálásról van szó, vagy ha a zt a törvényhozó szentesíti. * bíróságoknak tilos a büntetőt1 rvényeket önkényesen megszorító vagy kiterjesztő érte .nézéssel alkalmazni, mert az a szocialista törvényesség I pelveinek durva megsértését jelentené.'' /19°.old/. Az analógia szerepét a szovjet büntetőjog íejlőcU'séneK orabbi Időszakára nézve valamennyi szoTjet b ntetőjogász pozitive értekei!. Az analógia alk Imazása tette lehetővé e kellő időben való harcot a bűncselekmények súlyos fajainak olyan uj alakzatai ellen, amelyeket az osztályharc formájának a változáséi hívtak életr . így pl* p gazdasági ellenforradalmi bűncselekmény fogalma az analógia talaján nőtt ki. Az uj, mégpedig az egész Szovjetunióra 1 iterjedő hatályú büntetőkódex tervezetének az előkészítése során vitát váltott ki azonban az. hogy a sztálini Alkotmánnyal TöG
