Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged

1951. 07. 03. 8. rendes ülés

A tankönyv a továbbiakban a szovjet büntetőjog fejlődését részlete! ebb periodizáció alapján tanulmányozz: . "t VI # fejezet a népi demokratikus oroz ágok ’■" iák jellemző vonásaid foglalja össze

élőbb ált 1-iossá ban, majd az egyes népi demokráciák yisso v i tóban kűiön-ktilön. kint erzerzon professzor Írja, törvényhozás és a bírói gyakorlat ezekben

arról tanú fcodty hogy á ríép ellenségei é& a has: ára- ők szigorú, igazságos és novérdemelt bünte .bobén ré .. ülnek#* /131#óid/

A t. op""r v második részének a tárgya a büntetőjog

•xa.fejesét*/

.

B 'világi ja.annak v? .

"a büntetőjog burssoá tudománya előtt két alapvető feladat állott, Mindenek előtt szükség volt arra, hogy minden egyes konkrét-történelmi helyzetben me / alják a le;:’ agyatékonyább eszközöket a növekvő, munkán és rorraáalrd mozgalom elryom sóra. í második feladat a büntető jor öurzsöá tudomány®, számára áln ak a-szttkségess: - gével vlatbe adódott, hogy iteológiailag leplezni

kellett az alkalmazásra kerülő bűnvádi megtorlások szörnyön • szál i;;. ü/lü6.ol.d/

Lemmel -ztálin tanítására, t.i. hogy tra -mi kérünk— ban csak t i< eolőgiai lehetséges: polgári és szocialista"*, •a- tankönyv szerzői egyik legfontosabb feladatukkal tűzték •ki ab ntetőjog urzsöá tudományának, mint kapitalista i: eoló :iő k engesztelhetetlen és következetes bírálatát:•

•z az e- ss munkán végigvonuló bírálat á búrzsoá büntetőjOgtudo: ü . átfogó..és egyben a legapróbb réozletreirre is

■ ismeretéről tanúskodik» A azóbanforgó fejezet ma okát a legkülömbözőbb burzsoá irányokat leplezi 1. z argói burzsoázia-17-13* századi büntetőjogi szemléletétől, kezdve, az u.n. * klasszikus, antropológiai . ős. szociológiai irányzatokon* here .s ül egészen t napjai.*?.- n< m véletlenül - divatosé r: broziánus és eeoszoeiolő ; f «rlmél< a fejezetet szervesen egészti ki a bűncselekmény és a büntetés trn'nak körében- az eyes jogint'zmén ékkel kapcsolatos búrzsoá nézetek kirí bikája*

i VIII,fejezet, kiindulva abból, hogy a burzsoá érsz/ ’okban a büntetőjogi elmélet története nem merül li az uralkodó osztályok képviselőinek állásioglalásai» ■- f prra, alma, demokraták és az utópia; ; szocialisták bvnteiőjö, i "szórni életét ismerheti»

1 , fejezet a büntetőjog1 marxi-lenini tudományának a fejlődéi ét vázolja. ihnomány alapjait i^arx, hrJ.-eís. tonin és 'télin tanítása képezi, töveikben nemcsak az állam- és a jog elméletére vonatkozó általános-politikai ált'alános-1 ódszertaipi kérdésekkel foglalkoztak, hanem speci 21*. büntetőjogi ' kérdésekkel is.

Ilyen kérdések fcarx éo nyele munkáiban a bűnözés eredete., a különböző tár s acalmigazoasági rendszeren büntető— jogának or j 'z osságai. ..a bűnözés okai a kapitalista .társadalomban, a büntetés természete a kizsákol n./oló ál barackban» Lenin és óztálin feltárták az oszy 1; íarc és a bűnözés közit ti össze fügyé öt, fogalmilag egál ^posták azt, hogy a szocialista államban, a bűnözés elleni küzdelem során, a büntetőjogi büntetés alkalmazása elkerülhetetlen és szükségéé, kimutatták* hogy a szocialista építés különböző korszakaiban az osztályharc és a bűnözés formái miképpen változtak* feltárták a kapital! ta környezetnek és a z emberekt adatában még meglevő kapitalista C3ükévényöltnek, mint a S; ovjetuhióbeli bűnözés fő tényezőjének a szer pét, stb. Sztálin

határ0ata -ee a szo-'det feladatait a Szovjet illam