Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 04. 06. 5. rendkívüli ülés
"oolitikai anyaggá". qmif ,, , ' ták a szakanyaghoz* * ‘u ahogy odaragasztoW Az oktatás szInvoa»lá+ ^ ha abban azáraólet minden izíhin:!1 “ rt ékr nVene 11 az. íróija es abban az elnéla+rp'öoE a gyakorlatot szoijzaícitani kell azzal az ariaztnkS?frlat-éPul rá. hogy az színvonalas, Sí iiS.Í?"8*}*08, nézettel, heü, ami."kivélas^o 1taÖ°"zál8Qln$hf?!n ért had azt hinni, ho nr szinvnn^löanií ívasfel°l nem sza: szempont tálán ja-aálcl^fÖgSÍAneJöhfffl«B. ae-ffl ml re. s q m me gy me r 6 ” m ak nrl & f »• ir? * .n?J tga to seamire sem megy na-yszFü da íinloh a^M«°gy szigetelt "elmelet"té! sem’ Csak íalH«tó! el‘ lkjából a jog képe épp oly'kevéssé Ü! össze “Sint ahogy megfoghatatlan a jog az üres elméletifi fcan. Amikor a gyakorlat szenpontjait akarjuk érvény e s p f n 1. J ü za n e Imáié t re támaszkodó pazclar tana"-7 tálatokra es gazdag ta asztalatokból józanul levoSt szilárd elmeletre gondolunk, ügyedül az il“en' Jn!í ra helyezett oktatta lehet színvonalas. } P d/ Révai elv társ kiemelte a szigorú tanulmányi fegyelem es rena fontosságét, az egytzemdlyes felelős vezetes elvének ervenyecítósét. Ezen a téren sok a teendőnk; en itt most csak a tanár és diák viszonyának kord eset tárgyalom. , ,fh burzsoa professzort a diákhoz való viszonyában többnyire a megközelíthetetlen fensőbbség, rit~ Kshban - Ti leg a nagybirtokos és nagypolgári családból szármázó hallgatók irányéban ~ erőltetett könnyedség jellemezte, annak a" tanárrak a könnyedsége, aki szinte végtelen engedményre volt hajlandó népszerüséghajhúszasból. Ha fegyelem volt, az rideg, érzéketlen fegyelem volt. az négiek*’ és a földiek viszonya, ha meg nem volt, akkor a viszony a régi úri osztályra jellemző nemtörődömség és felel ctlenség* ütötte rá bélyegét, ü egyikből sem kérőnk* A jó professzor segítője a hallgatóknak, de he® a könnyű utakra, a kibúvókra, as ürügy ökre aegitcie. hanem a harcos emberré, jó szakemberré válás relé segítője. Egyengeti a jó professzor a hallgató útját, de nem a szükséges erőfeszítést, áldozatkészséget kívánó akadályokat gördíti el útiéból , hanem felvértezi azokkal a jellembeli^tulajdonságokkal , amelyek a nehézségek leküzdojévé^teszik.'"A jó professzor nem maróbazárkózott felisten, de nem is törekszik népszerüséghajhaszasbol vagy akár lágyszívűségből a tanári le tant eiy lebontására - bocsánat a kifejezésért - haverkodo viszony lé te sít ésóra• A professzor és hallgató viszonyát a látónak; a professzor, mint^ tapasztalt ic nazdp,^gy óbb tudás u vezető iránti bizalom, 3 „ szeretet kell, hogy jellemezze, másfelől f;FOf elszórnak a szocialista jpv^vezető retege ir^nU^^ felelősségteljes gondoskodás es elvt^is u la®ifél© cinkos/ segítés szelleme. ., # hhhez elsősorban a •n^ocialistci e^ 3obbtóSeÍémb^vo!f1éldlkéb)é.: AsTszükségés ehhez
