Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1950-1951, Szeged
1951. 03. 02. kibővített kari ülés
A Szabályzat V.fejezete / 13-20.S§-ofc/ a vizsgáztatás ssabíW 3yait foglalja ingában* üeue lendó esek közül, hogy a kollokviumok ogy-egy félév ta .anyagát ölelik fel, a miből nyilvánvalóan következik, hogy a ni tanulmányi rendünkben előirt éwégi kollokviumkon - minthogy ezeket olyfn tárgyakból tartjuk, amelyekből már a I.félév végén is volt kötelező kollokvium csak a II.félév anyagét kell kérd zni, ami a hallgatók számára jelentékeny jdtíbfcs könnyebbséget jelent* Fontos tudnunk azt is, hogy csupán kollokviumot lelhet - a dókán engedélyével, - Írásban” is megtartani, mégpedig akár az éwégi kollokviumiéit ioj s.dg jrlat írásban se a iesetre sem tartható, Megjegyzem itt, hogy nézetem szeri t a nyelvekből /orosz-lativá való kolJ.oljvaltatásnak ináéban ás se óban kell türtónie, ért igy lehot a hal Igátó tudásának mértékéről megnyugtatóan teggyősődni* Igen lényeges, hogy a vizsgabeonztást már a vizsgák* megkezdését legalább 20 nappal megelőzőleg közzé kell tenni, ami szintén a hallgatók nyugodt tervszere készülését mozdítja elő.-iüagánflc a vizsgáztat ásnak a módszer áré nézve a 17*5 • /1/ bekezdése előírja, hogy a vizsgázó részére a kérdés, felvetése után néhány perc gondolkodási időt kell biztositani. Ebből az következik, hogy csoportos vizsgáztat 's eset én egyszerre Idd 11 tételt adni a vizsgázóknak és ’ugyanígy kell eljárni a további tételek* feladásánál icf az egyenlő elbánás szempontjából helyes azután, ha rai den tételcsoportnál más-más hallgatót hívunk fel először feleletének előadására. A Szabályzat következő bekezdésének az a rendelkezése hogy az osztályozásnál figyelembe kell vonni a hallgató egász félévi tanulmányi e Xadását, nézeten szerint avval is együtt jer, hogy az évvégi szigorlatok»* alkalmával - különösenxa mérlegelés határeseteinél - legyünk tekintettel az I.félévi kollokviumi eredményre is* A Szabályzat pontos előírásokat tartalmaz az utóvizsga lehetőségekre vonatkozólag. Február 10. illetőleg szeptember 14. után már csak a dékán engedélyezhet további utóvizsgát- még fennálló vizsgaelmaradások számára v natkozó megkötöttség nélkül , egyéni elbírálásaié pj Ha a hallgató korábbi előmenetele éo magatartása nem teszi * ót az engedély megadására érdemessé, úgy a dékán a hallgatót évismétlésre utasíthatja. A ^zabálsat 20* -a végleg megszünteti az M ős jogászkod ás" Ihet őségét, kimondván, hogy a hallgató tanulmányainak folyamán legfeljebb egyszer ismételhet évfoVamot. A 24•§•értelmében a tanulmányok befejezéséül állanviz8gát lse 11 tenni a narxlzmus—lcninlznusből, a szakma általános 1 see rétéiből és az orosz nyelvből. Az állprrvizsgól®t külön rendelet fogja szabályozni, ezért azokat majd ennek megjelenése után fogjuk megbeszélni. Az oklevélro vonatkozó 22.3 .-ban nagy horderejű rendelkezés ac,.anely szerint az oklevél hátlapján fel kell tüntetni az összes szigorlatok és államvizsgéfe eredményeit, valamint a szakdolgozat minősítését, a vizsgaidején használt osztályozási skálával ‘ együtt * Ez is ösztönző hatást fejt ki a hallgatókra, hogy igyekezzenek vizsgáikon nemcsak egyszerűen ntfienni, hanem azokat minél jobb eredménnyel letenni.
