Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 05. 23. 9. rendes kari ülés

ről és tudományos munka készítésének komoly kész - eegérol tanúskodik, ami különösen abból tűnik ki, hegy szerző az élenjáró tudomány, a marxizmus -leninizmus é3 ennek alapján a 'iaiöktikus és törte - r-elrá ma teris lizmus világnézete és módszere se itségével oldotta $ie£ pályákérdénét. A pályamunka ezenkívül szerzőjének világos és magyaros stílusára és jól rendszerező készségére _ist rr nutat.

A nályamunka tartalmát és egy#ttal a felvázolt pályatétel kidolgozásának helyességét már eleve előnyösen befolyásolja ez s szépszámú ideológiai forrásmunka, melyet szerző munkája végen sorol íel.liz i3 bizonyítja szerző nagyfokú ás tárgyra vonatkozó olvasottságot s crrí v'or'atlozóan azt lehet uunda - írunk, hogy4 jórészt valamennyi magyarnyelvű forrás- 5un^*t ismeri, u forrásmunkákra való utalást s pályamunka szövegében tünteti fel,

A pályamű teljesen .megfelel a forrásmunkák aíapián lel aer ílő bizalomnak, amennyiben kérdését kitünően fogta föl. Jzerzö aí általa'’-felvetett Ó3 a polgári köztársaság értékelő megállapíthsai mindenkor az egyetlen.következetes forradalmi osztály., a pro le táriá tus osztályának és a társadalmi osztályharcok szemszögéből nézve oldja meg. is a helyes nézőpontja vörös fonalként húzódik végig munkáján, ár-elv a oursson köztársaságok prototípusén a francia burzsoázia i. és II. koz társ asílr.n keresztül vizsrália H burzsoá köztársaságok általános jellemző it. dbbő1 a szempontból kelentős értőket képvisel a pályamunka, viszont hibájául róható fel, hogy a jelen kör poLrári köztársaságaivá": csupán per' tangentem foglalkozik akkor, amikor általiban*szól a é?l“ári köztársaságról. Hibája viszont# menthető az , hogy mint szerző nana ja: a burzsoá köztársasagokra vonatkozó vizsgálatai ‘‘representative jellegűek. /lo.old./. Kétségtelenül a legjobb risZeí a munkának azok a fejesetek, amelyek Leninnek és áztálinnak a polgári köztársaságról szóló zsenié - lis tanításaival foglalkozik s amelyek voltaképpen a orx r's ngels előtt álifi francia burz-ros köztérsas'gró 1 szóló tenítésoknak az imperializmus és prole tárforradalmak korszakában bekövetkezett to - vábbfejlesztése a marxizmusnak a polgári köztársaságokra vonatkozó tanaiban.

selves meglátása a szerzőnek, ho* v az epész téma-köret, a polgári köztársaságot, mint* államformát beleág/azza a fontosabb jelentőségű állarati pus rövid vizsgálatának keretebe s a burzsoá állam típus on belül megkülönbözteti a monarchia és a köztársaság államformáit s mindkét államformában annak periamentárig és nem parlamentáris vállfáját.

Ogyancsak kitűnő vezérelve a mii elkészítésé - n-* az, hogy a burzsoá köztársaságot nemcsak mint politikai felülépit-nényt* vizsgálja, hanem mindenkor rámutat annak gazdasági-társadalmi alapjaira is.

Végezetül teljesen helytállóak szerzőnek azon végkövetkeztetései*, amelyeket pályamunkájának utolsó fejezeteben összegez s amelyek* rámutatnak arra, hogy a polgári demokratikus köztársaság ma már elvesztette - és végleg elvesztette - a ’’leghaladóbb