Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 05. 23. 9. rendes kari ülés

tankönyvén és előadásain, valamint néhány részben, fordított magyarnyelvű munkán kivul két angol nyelvű könyvet idéz s' az International Organization c. folyóirat 1948, és 1949. évfolyamait*

A terület tehát, ahonnan az anyagot veszi, elég szükkörü. Sajnálatos, hogy a kérdéssel foglalkozó francia és németnyelvű Irodalmat, mely egye - tejünkön is rendelkezésre éli - bizonyéra nyelv - ismereteinek fogyatékos volta miatt - ne i használhatta. Viszont a használt forrásokat - elsősorban az International Organization köteteit - lelkiismeretesen feldolgozta. Az anyagot nem kapta készen, U£7, hogy a dolgozatban igen tiszteletreméltó sali t munkája van. -innenek'előtt azt a lelkesedést os tájékozódási vágyat kell megdicsérnem, ©mely a szerzet a szétszórt anyag összegyűjtésében és feldolgozásában vezette*

A munka nem tökélet*e alkotás, inkább egy komol ab' igényekkel fellépő munka első vázlataként értékelhető. )5ég sok javitésra és kiegészítésre szorul ahhoz, hogy a nemzetközi jogi Irodalom számára érték legyen. De jelenlegi formájában is el - ismerést érdemel*

A 3zerző a súlyt nem a kérdés jogdogmatikai kifejtésére fekteti, tbben a vonatkozásban alig nyújt valamit. A mandátumok két világháború közti intézményével kapcsolatban még ad bizonyos vázla - tot, ie á nemzetközi gyámságnak az Alspokaá -nyában szabályozott intézményét illetően megelég - szik a tételes nemzetközi jogszabályok egyszerű ismertetésével, pedig a kérdés a legérdekesebb iogdo matikai problémákat veti fel az összehasonlítás során egyrészről a nemzetközi mandátum és nemzet - közi gyámság közt, másrészről ezek és az államon belüli’ jog hasonló intézményei közt.-íig egyfelől a iogdo firma ti kai fejtegetések hiányát kifogásolnunk kell, másfelől ség álla -oltanunk, hogy a szerző a kérdést belye-sü állitja be. A nemzetközi gyámságot úgy tárgyalja, mint le^mjabb fázisát annak ä fejlődésnek, amelyet a kevésbbé fejlett és a fejlettebb népek közti viszony sutát, rdekesen vázolja s fejlődés útját s teljes kizsákmányolás gyariaa.ti rendszerétől a legújabbnerzetközi jogi szabályozásig, -állapitja, hogy

ez a fejlőd s is az ósztályharc képét mutatja. vázol la a'gyarmatosttó kapitalista államok egymás közötti harcát a gyarmati területekért, amelynek során szinte Jogigényeket hangoztattak egymással szemben a primitiver! népek kizsákmányolására.

ártéke a munkának, hogy a kérdésre vonstkozó nemzetközi jogszabályokat nemcsak statikusan mutatja be. hanem funkcionáriusán is. Kifejti, hogy a mandátumok nemzetközi jogi intézménye“miként"érvényes* lt a gyakorlatban es ismerteti a nemzetközi ryám3ági rendszer terén eddig mutatkozó tapaszta - latokat, eredményként helyesen állapítja meg, hogy a kapitalista államok szívósan védik az iriNSz-ben a maguk külön érdekeit ezekre a területekre vonatkozóan azzal, a Szovjetunió részéről következetesen kép-