Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. 05. 11. 9. rendkívüli kari ülés
H M 5 "A bevezetésnek szánt első fedezetett smoiy r ben szerző a tanyp.kérdtst összetevő elemeket és a meroldási módszerek kozott a közigazgatási eszközök jelentőségét vizsgálja, általában véve sikerültnek •teil mincsrí lenünk. felismeri azt az igazságot,ho^* a tanyakérdés megoldása, mint a társaialai^feieaelkeáés egy részietproblénáia kezelendő és helyesen mutat rá* arra is, hogy a tanyai közigazgatási re - í'ormtervek szoros összefüggésben állanak a tanya - rendszer mikénti értékelésével* A második, egészen rövid feleseiben a, tanya fogalmának aiegha tarozás alt tekinti át és lényegé - ben áiss Istvánnak általános érvényű, kritériumként kizárólag a lakásnak és' a megművelendő földterületnek helyrajzi egységét felhasználó fogalömméghatérozását1 teszi magáévá, bár erősen hangsúlyossá fycrífj István és Erdei Ferenc megáll spitagainak heiyeseé^ét is, amelyek szerint a magyar tanyák •- legalább is túlnyomó részben - tarrozék-jellegűek , vagyis Jak y-e parar ztvárossal sző rre kapcsol alpja ;r állanak. A továbbiakban szerző a tanyarendszer kials - kulégárak történetét ismerteti és e részben szinte teljesen erdei Ferenc alapvető munkája nyomén ha - led, kiegészítve ezt- az 1945-ös földreform nyomán á y Uezett, & tar törnék-lelleáet. már nélkülöző, ssírvány-ter.írszet* tanyís települések rajzával. A történeti részt a tanyarendszer értékelésire vonatkozó vélemények rövid* ismertetése, majd a tanyán élik számára" vonatkozó, meglehetősen sóvár:, adat - közlés kiveti, izek alán reátér szerző a tanyai közigazgatás rendezése tárgyában napvilágot látott lav.sietek csoportosítására, amit többféle szempontból, alaposan, de talán túlságosan is sematikus mólon végez- el. Az egyes javaslatokat és a megjeleni szabályokat behatóan is ismerteti: tájékozottsága hatérozpttan elismerésre méltó, csupán annyiban'mutat feltűnő hézagot, hop- az 1942.-1 Hluuvainisz«? 4*ri javaslatnak az 1544:II.t,c.-be történt ikta - fásáról nem vesz tudomást. Szcrzc salát állásfoglalását az utolsó feie - zet tartalmazza, lényegileg olyan értei «.ősben, hogy a tanyai közi gaz-; sU's hz _ 0 IdésS nak .az* él tol é nos t •>*-Jelrendezéshez kell kapcpplpania és mindig szá•ao* 1 lie a t 'k- és a szórva ly-tanyák szükségleteinek különbségével;- az előbbiekre nézve a váross-megye rendszer ki fejleszt éne, az utóbbfi - GKra nézve pedig a tany&körzetek kijelölése és-a szükséges közigazgatási intézményekkel, való gyors ellátása^képezné a megoldást. Elgondolása szerint : tartozék-tanya lakosai számára is mg kell adni helyben szükségelt közigazgatási intézményeket és az önkormányzati szervezetet, amely azonban beletartoznék a város magasabb onkoraanvzati egyse - gébé, A(azorvany tipusu tan Jó két ilyen'városi kap - csolat aiénynban lényegében községe site, ni akarja, ha ez a következtetési kifejezetten nem ie vonja le. Jól kidomborítja azt, hogy a közigazgatási szerveződés alapjául a gazdasági érdekeknek kell szolpí lniok c.*3 ennyiben hasznosítja azt az egyik korábbi fejezetben ismertetett szocialista szemléletet, amely a termelés és életszínvonal fokozása érdeké-
