Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. 03. 21. 7. rendes kari ülés
rú ' lan&ó költségvetési bizottság elhöke tájékoztatja. a Kart a gazdasági igazgatósaggal a kan költségvetési hitelek ügyében folytatott tárgyalásairól és javasolja 1* a 152. sz. fiirovat terhére egy, cár megtekintett és használat szempontjából kipróbált, 22oo forint vételárért felajánlott stencilezőgépnek a gazdasági igazgatóság utján való megrendelését, 2. a műszaki igénylések benyújtása kérdésének pe - dig a napirendről egyelőre való levételét, tekirí - tettel arra, hogy ebben a kérdésben a gazdasági igazgató részvételével rövidesen kari értekezlet fog tartatni. A Kar egyhangúlag ilyen értelemben határoz és a otencilezőgép ügyében eljárt Dr. Horváth Róbert egyetemi m.tanár, tanszéki jogú előadónak fáradozásaiért köszönetét nyilvánitja. 189. 917/1949-50#jk.szám. Az elnök felkérésére Dr. Kelemen László egyetemi m# tanár, tanszéki jogú előadó, Bodor Péter joghallgató szemináriumi dolgozatának doktori értekezésként való elfogadása tárgyában az alábbiakat olvassa fel:' "Nagytekintetü Kar! Bodor Péter ív.é.jh.’’Gyámról« gondnokról és ezek vagyonkezeléséről” irt dől-1 gozatat a vezetésem alatt álló magánjogi szeminá - riumban a f. tanév második felében felolvasta, azt többek hozzászólásával behatóan megvitattuk és miután magate részéről is megtettem észrevételeimet, szerző most azzal a kérelemmel nyújtotta be, hogy a Kar doktori értekezésként fogadja el# 1 latot és> annak a gyám-gondnoki intézménnyel való összefüggését ismertető általános bevezetés után kimerítően ismerteti a gyámság alatt álló személye - kot.- illetve a gondnokság alá helyezés törvényes eseteit, a gyámság három fő alakját /nevezett, törvényes és rendelt“gyámság/, az ideiglenes gyamsá - got és a gyámrendelés különös eseteit,ksDőkepe méltatva a demokratikus jogalkotás által életrenivott iij intézményeket, az ellenőrző, az intézeti és a hívatásos gyámságot# Részletesen 3zól a gondnokrendelés 'különös eseteiről is, igy az ismeretlen ér - dókéit, a meghalt személy jogainak megóvására és a közadakozásból gyűjtött“vagyon kezelésére rendelt gondnokról. Helyesen ismeri fél a köz és magánjogi jellegnek miniket jogintézményben egyaránt-”jelentkező egybefonódénál es igen, érdekesen mutatja ki ennek ä kettősségnek különböző megnyilvánulásait az egyes külföldi jogrendszerekben, valamint a szovjet jog kialakulásában. A fejezetet a gyámügyi A dolgozat ll.o gépírt oldalra terjed es a ogintézmény egész tartalmát, mondhatni a legspróékosabb részletekig felöleli. A szociális gondo -
