Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged
1950. 01. 31. 5. rendes kari ülés
m. Ad lu/ 1 Tamlnányi Osztály vezetője javasolja tegye a kar lehetővé^ hogy a már kitűzött p&lyat ételek mellett a pályázok esetlég egy szabadon választott tételt i;; kidől gozhass anal: én r.zt pályamunka gyanánt beadhassák* A ar nz el.elterjesztést egyhangúlag elfő gadja azzal, hogy p pályamunka tárgya szí rlnt érdekelt professzor kívánságára a p( lyaaij nyert es munka szerzője - a>églegei ódéitól .és előtt - a témakörből kikérdezel nek vethető alá. ./ A Tanaim*'nvi Oszt "ly vezetője kéri annak meg:'apítását, hogy a kö perces tanórák rendszerével nem egyeztethető össze összevont előad*' sok tartása. A : rr ezt az álláspontot elfogadja és fel hivja a tanárokat os előadókat, hogy össj vont előad ásol at ne tartsanak^ Az elnök köszön étét fejezi 1 i r. Tanulmányi Osztály vezetőjének ?z előterjesztÁsok gondos előkészítőséért. . _ tanulmányi Osztály vezetője az ülésteremből távozik* lo2. 5.V /1919-50# jk.sz* Az elnök felkérésére Dr. Aölorac.: féásiló egyetemi m. tsaár, tanszéki jogi előadó Gy&biró Lajos jogszigorlő üzoaiaáriumi dolgozatánál. doktori értekezésként vai elfogadása tárgyában a bíráló szaktanáról; alábbi javaslatát terjeszti a Zár elét "Tekintetes Hart Györgfbiró km Lajos jogszigorló az elévülősről irt szemináriumi dolgozatát hivatalos tudomáson szerint az álkor Dr. fisa Dezső megbízott előadó által vezetett szórni márki 'ban feloisgstr., ott bole tő birála^n&ji .részesült, Ka jó an» al: alapján némiképp átdolgozva és kiegészítve most újból benyújtotta azzal a kérelemre!, hogy azt doktori értő" ezősként elfogadni néltoztassék* dolgozat I* fejezete dogmatibus kérdésekkel foglalkozik mindjárt az elején a szerző helyese^latin-hogy e jog nem gyakorlása egymagában nem vezethet ;19^X‘[USÄTI , annak elenyeszosere, sőt meg csorbulására sem os ha hoteles jogban ily szabálytartálmát találunk, azt más kül-^ sJ tényező beavatkozásának kell túlajdonitanunk. zt a tényezőt azonban már tévesen jelöli meg ft méltányosságban, ami annál feltűnőbb, mórt dolgozata topább olvasásánál /17-18.1./ kiderül, hogy a szerző teljesen tisztán látja azokat a célszerűségi os érdek-szempontókat, melyek a jogalkotót minden ismert jogrendben az elévülés intózöányonek meghonosítására indították, iután a méltányosság» TR való hivatkozás több helyen is előfordul, azt tollcsu Ili*
