Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 01. 18. 5. rendkívüli kari ülés

Antaléi'5* a ezvkséseo részi ettanulzányok elvégzése után as alapvető is átfogó elméleti kérdései kutatására kezdte fordítani tát korákban Í3 igazolt elrasélef és ‘TcLe.'il. Izéi-; -artuk &z l?i tanév II« feláré i-6 fel: érte át ez "AllaiPm politikai rontszerek tör-^ ténetével11 e. lie ti J órás, Ttlarrint a n3asd&3á£történet* c. heti 2 Srác i“telez' f íkcllágiuffoknAk tanszéki joggal való előadására. kar ilyenirányú felterjesztései a vallás- ás koz oktatásügyi. oiniszier ur által jóváhagyatván, dr. ár.talffy 3yorgy az 19tt8/Íi-9* tanév II« félévétől kezdve kamui t.ígá'rá vélt, ka*i élésein. er tanásskosási és ez-- 78ti ; i:*Tet ;, a szigorlatokon ás a kötelező

kollokviupokon kérdezett, is 19b9/>ü* tanév I. re tévében dr. Intalffy György & * Gazdaságbelitika" e. buti 5 órás főkollégiumot, i Td dr. Vas Tibor egyetévi oy.r. tanárnak 1JL' sor * erőben kiesre tőit ént távoz: sa urán ereilet t ez tan \ poliri' 1 m& v )rak t Őrt énét óvói * o. ugyanő s ak heti y órás főkollégiumot adta elő tanszéki jog« előadóként és az 19k9/:0* tanév II. félévére ugyanennek a két fököllégiuzmak az elécGubára nyert ebben aminőségében felkérést.

j?t ántalffv Györgynek I. félévi állastani eljáráséiról hiszi «ott sokszorosított .jelzete r közelirőlt napokban, 102 lapon jolent *og /lőJkSz. övezet osztály, Jcgészhori kiadványok 13.sz«/. ‘z ebben közzétett anyag kér fejeseire oszlik, áz I. fejezetben Ántalffy szálas terjedelme és mélyreható világnézeti alapvetést adL tbVI a tételből indulva ki, hogy °as állaatani ismeretelr^lcnösképgen filozófiai és törfénslhii ismeretekre van szűkseránk” A. 1 • /• *- filozófiát Jztalin nvoran azonosítja #», világnézettel és koz&gjrrinősiti, amely az osztályhare font, rét képezi#

kifejti í. két szembenálló filozófiai irány, a materializmus és ez 113ftliz-3U3 bioéulsiet 33 az iűeálizn?us osodjcr.e.1 tieg— állapítása utam áttekinti a kar* előtti materialistái: erdey nreit és bibéit, részletesen kifejti a dialektikus materiali: nős lénye * , 'fogását az anyagról, uunt tőlünk i'~y~etlehZl lőcezo objektiv realitásról, >aid az rny*gi yil^egyeágárJl. azután a rrozeásrl, lati ífési sóajárói,

s & térről és f*z időről, mint ez anyag létezési formáiról. Szembeállít jr. esyn&jsal a metafizikus ás s dialektikus szem lélotaódot, vi Isazofogl ad a Giarxista dialektika

törvényeiről, végál bemutatja eseknáka tételeknek * táraadslxi> c,i3t j 0: onsegoire való sít fi í5 ftiäsit, a tox ■*• material iznus tanításait ős 0 aarxií ras-lai ’ Irsadalai szerepét. á jegyzet i sás ölik fejezete a "kársad ai or.. Állma. Neszei* ciret viseli és ebben Antalffy a-marxista-leninista cl álét oel j S3 ós biztos lonerötével inti át as eb ari társ*: ’‘lor kialakulását 03 az emberi együxteles tornáit a vadság c3 barbárság, azután a nersetségi, rnjd az állami szemrezet fázisaiban. Végűi Marxnak és . ngelsnen Lenin es Sztálin éltei továbbfejlesztett állanel oiete nyo?^án ?\z áll«r- lépegéről ós r.z áil?r elhalásának kérdésére! saól,kritikai szőriét tartva egyuctal a kizsák-ányoló osztályok politikai hatalmát 3zoIríló polgári 4ll*Bolnéle; fölött« Ant?lf fy Győr jnek ez a nrankáj a határozót tan bizeny it j a s zéles- Lör'i olvas ottaégót, különösen arx, ángels, ~enin és ^ztálin

5