Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1950. 01. 18. 5. rendkívüli kari ülés

d órányi készültségének részietstudiur$okkal való megalapozás* céljából történőti és tételes közigazgatási jógi * * tanulmányokba m^lyfllt el* Brre való figyelemmel ZarimStól az V)\b/liri• tanév mindkét felében ”A jobbágyság története51 I* félévében ezenkívül még * ’Szláv jogtörténet ”, II. félévében pedig e. ”mS«igazgatási ügykezeléstJ civü kiskollégitanok előadáséra kapott, eprenként boti <?gy~egy órában megbízást * Vizsrélódésai sorén tertaé's2etstervieg különös figyelmet fordított - hivatali munkájával öőszeff késben'a városi igazgatás r/roblémáiha.' kifejtésére; az 19l;7/Í|B. tanév mindkét féle*vében ? korunk ál tel szervezett esti munkást sní olyamon a vároái közigaztatásról ée pz önkormányzati Ötkezelősről Adott heti egy-egy órában elő, a joghallgatók számára pedig az 1* félévben a városok történetéről, a II* félévben az önkor)vinyzati ügykezelésre! tartott, ugyancsak heti egy-egy órás kis] ollégiumot. f^nnkistanfolyami 'előadásainak anyagát két ^ egyenkint hk oldalas sokszorosított jegyzetben tette' közzé* Az egyikben a városi önkormányzat fogalmát, tartalmát, kialakulását, a városok szerveit ás a felettük gyakorolt ?ormányioiítgyelet terjedelmét fejti ki rendszeresen, maji cg: sasa behatóan foglalkozik a városok háztartásával és jövedelmeÍveli ebben a jegyzetben Ír. Antal ffy (3yorryne> monografikus Kérdésekben való komoly el- * mélyül isi képessége mutatkozik 'meg. : Asik jegyzete az ön- * kormányzati igazgatásnak a gyors és sima ügyintézés szempontjából fontos technikai, iratkezelési kérdéseit - az idevpnatkozó szakiroda!őrs felhasználásával - igen alaposan ós kimeritóén tárgyalja.

Az 19i;B* év folyamán cL*. Ante Iffy Györgynek két önálló tanulmánya jelent meg nyomtatásban» öösülül. a °« épi közigazgatás és ÖnkormiányzAt j c* értekezés /íiszatáj füzetei 18.sz.,? lap/ rövid történeti visszapilltintáe után helyesen rendszerezi a reraokratikus közigazgatási reform munkaterületeit, szükségesnek mondja közipaugatásunk terület i * * beosztásának uj rendezését, á közigazgatási eljárás közvetlenségének, ív.ilvánesságánré 5s gyorsaságának biztosítását, a jogszabályoknak egyszerű nyslven és áttekinthető módon való szerkesztésit, valamint különösen a nép széleskörű és állandó részvételét 0. közigazgatási ügyek intézésében. Hasik, !? M lám- rr-i állam” c. taiulirályában /fiszatéj füzetei 19*sz. ,-i lap/ találóan mit cd ?á arra, hop' as államé let jelenségeivel való tudományos foglalkozásnál az állam jobb vezetésit kell szolgálnia,;majd »z '11 ara keletkezésére és mibenlétére vonatkozó főbb elméletek /Plato, Aristoteles, Cicero, Grotius, Hobbes, Rousseau stb. tanai/ áttekintése után*. megállapítja, hogy ezekre a kérdésekre az egyedül helyes feleletet a marxizmus-lenini«mus tanítása adja, amely az állam létét az osztályellentétel: kibél;ithetetlensógére vezeti viszsza és az államban osztályuralmi eszközt lát. Eidemboritj&# hegy a mez tán politikai demokrácia a polgári osatály uralmának államformája, amelyet meg kell dönteni nvégból, hogy a dolgozók kizsákmányolása ^egszüntethetói részükre a jogok Való ságos gyakorlása biztosítható és a szocialista társadalom felépíthető legyen.

ka utóbbi umnkája mór erőteljesen tanúsította, hogy Br.

lu