Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. 09. 22. 1. rendes kari ülés

zést választók "TMnzÜgyi jog"-bél nem szigorlatot,

hanem cc k kötelező kollokviumot termének, viszont a két eljárási jogból kulön-kölön szigorlatoznának,

a'másik lehetős egriek pedig át mutatkoznék, hogy a kei eljárási iog a szigorlaton egy tárgyként, sanszon kérdező áltál kérdeztessék*

A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur leiratá - bari a budapesti jogi kor Icérésát elvben helyesli s valóban csak helyeselhető, ha az egyetemi tanulmányok során lehetoségot biztosítana*: az eljárásjo - goknak a tudományos és gyakorlati igényeket, egya - ránt kielégítő kellő óraszámú előadásra.

Változatlanul jpegvalósiiandő lenne ezért a budapesti jogi kar azirányú javaslata, hogy a két eljárásjog a 1 ogtudományi képzést választok számára a IV# tanévben 3-3 órában adassák elő.

Ugyancsak me valósi tandó lenne "Az eljárási jog alonelvei” c. kollégiumnak a III. tanévben heti 2 órában kötelező tárgyként kollokviumi kötelezett - scgge l me ghirdetett előadá s a«

A IV. szigorlat tárgyait illetően a második alternatíva látszik helyesebbnek, t.í. az a megoldás, hogy a két eljárási jog s szigorlaton egy tárgyként ugyanazon kérdező által kérdeztessék*

lem kerülheti azonban el figyelni'inket, hogy az egyéhként csak helyeselhető javaslat a gyakorlati heg-oldás mikéntiéi illetően kiegészítésre szorul. Nevezetesen a "Büntető eljárási jog” c. tárgyat is

a "Polgári eljárási iogH c. tár?pr professzorának kellene előadnia ki kérdeznie. Unnék megvalósítana több szempontból is jelentős.

h két eljárási jognak a tanulmányi rend 2.Ő-ában "IIjárási jogok” néven való összefogása is abból a helyaa fóliánorás bői történt, hogy ezek a tárgyak szoros Öaszefl yőobon állanak s rokonvonásaik ea . különbségeik kídonboritása, azokban rendszer alkotása csak egységes elgondolás, ugyanazon szakorofeszszor általi előadás'alap já. történhet, iádtól értetődik, hogy az a professzor csak a "Polgári eljárási jog” professzora lehet, akinek tárgyához a mondottakból folyólag is sokkal közelebb áll a büntető eljárási matéria, mint a legtöbb esetben az anya;i büntető jogra specializált büntetőjogi professzorhoz a büntető eljárási jog anyaga.

Ugyanebből a megokolásból azonban nemcsak didaktikai szempontokra, hanem a tudomány növelésére vo - natkozóan is áll, hogy mindkét eljárási jog eloa - dását a polgári eljárási jog professzorára kell bízni. A tapasztalat ugyanis világosan mutet ja, hogy hosszú idő óta alig jelentek meg a magyar irodalomban a büntető törvénykezési joggal foglalkozó jelentősebb aono^áfiák. Unnék magyarázatát is abban kell látni, hogy a büntetőjog művelőinek érdeklődési köre általában az anyagi büntetőjogra éa annak segéd-