Szegedi Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. 09. 22. 1. rendes kari ülés

igényelnek már csak abból a gyakorlati megfontolásból is. hogy a jogtudományi képzést választó hallgatók túlnyomó része bírói vagy ügyvédi /jogügyi osztály/ pályára lét), amelyeken álcái eljárási jog szabályainak mélyreható tanulnánvozása, részleteiben is elsajátított ismerete a mindennapi feladatok ellátására nélkülözne tetlen.Hogy ez Így van, azt bizonyiija, hogy az egységes bírói és ügyvédi vizsgán az eljárásjogot nem egy cenzor kérdezi, hanem külön cenzor a polgári törvénykezési jogot /a

ii logo* „ w

büntető élj áré 3i jogot", amely a vizsgának az ese - tek 99*?>-éban külön, későbbi időben, hónapokkal az első rósz után letett második részében szerepel,nagyon alaposan kérdezik.

Nyilvánvaló, hogy a jogtudományi pályára az elméleti alapokat megadni törekvő és" a jogágat teljességében ismertetni kívánó egyetemi képzés ezzel összhangban kell hogy legyen, már csak azért is, hogy az elmélet és a gyakorlat között a kívánatos Összhang biztosíttassák. Fokozott mértékben szükséges ez akkor, amikor az eljárási jog anyaga erősen mozgásban ^van, a megvalósult és a kilátásba helyezett

1 1 «K» + MC« v*íi r\~r nmen Ttröb1 ma nn í Irun í n 11 r, TM"1

gondolata HHHB

rási jogot átal akit jak*, vagy újjáformálják.

élj;

Mindezek alapján az eljárási jogok szétválasztása a negyedik évoen mind ás egyetemi képzésnek a teljességé t szén előtt tartó jogpedagógia szempontjából. mind pedig az életpálya igényeit szem előtt tartó gyakorlati szempontból indokolt. 2z az indok továbbiénőlog azt is szükségessé teszi, hogy a hallgatók a kát eljárási jogból külön-tülön" szigorlatozzanak. Kz pedig megoldható a negyedik szigorlat tárgyainak szaporítása nélkül: minthogy ugyanis a jogtudományi képzést választóknak a választandó gyakorlati pályájukon elenyészően csekély mér - tékoen van szükségük pénzügyi"jogi ismeretekre.ami kifejezésre jut abban is. Hogy a szóbanlevő bírói és ügyvédi vizsgának egyálralan, még melléktárgy erejéig sem, a pénzügyi“ jog nem tárgya, -elégséges volna, ha a pénzügyi jogból nem szigorlatot ' hanem csak kötelező kollokviumot tegyenek a jogtudományi képzést választók. áz esetben "tehát a szigorlatok számának emelése nélkül, lehetővé válnék a külön polgári törvénykezési jogi és külön büntető törvényire zesi jogi szigorlat.

A negyedik évfolyam tanrendjében a polgári eljárási jognak heti 3" és külön a büntetőeljárási jognak heti 3 órában történő beállitása nézeten szerint neu kielégitő megoldás. Már a Sárfíy által javasolt hoti 4, illetve 3 órás megoldás is, különösen ha a végrehajtási joggal együtt előadandó polgári törvénykezési iogra gondolunk, nehézségek elé állitia az előadót es a hallgatót egyaránt es ez a hoti 3-3

9.