Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1948. 10. 12. 9. rendkívüli ülés
a rések elbírálására as érettségi bizonyitvány, az alapvizsga, illetve az újszerű szigorlatok eredményei megfelelő alapot nyújtanak. Kérdés azonban, hogy a II. félévben milyen alapon történjék a tandíjmentesség! kérések elbírálása. A Kar eddig hároir főtárgybél leteendő sikeres kollokviumot va y lét főtárgybél és egy kiskollégiumból leteendő kollokviumot, vagy két főtárgyból leteendő kollokviumot és egy szemináriumban eredményes munkásságot kívánt meg. Az I. és II. éven életbeléptetett reform következtében a szigorlati tárgyak száma megnővekedett, ezért a második félévi tandíjmentesség iránti kérések elbírálásánál is fokozott követelményeket kell támasztani. jHeható eszmecsere után a Kar elhatározza, hogy a II. félév elején benyújtott tandíjmentesség! kérések elbírálásánál az eddigi tandijkedvezményi fokozat megtartásának,ill. javításának feltételeként a következő tanulmányi eredményt fogja megkívánni* 1. három szigorlati tárgyból tet-i sikeres kollokvium vagy 2. két szigorlati tárgyból és egy olyan tárgyból tett sikeres kollokvium, amelyből év végén kötelező kollokviumot kell tenni vagy 3. két szigorlati tárgyból és két kiskollégiumból tett sikeres kollokviám. 59. 131/1948-48.jk. Az elnök bemutatja Huh László jogszigorló szemináriumi dolgozatának doktori értekezésként való elfogadása iránti kérését. Jelenti, hogy a szemináriumi dolgozatot ő ma:-a és Dr. Lisrtonyi János ny.r.tanár bírálták el és róla a következő jelentéseket tettek: "Bah László jogszigorló kéri "Emberi szabadságjogok a maryar alkotmányban” c. szemináriumi dolgozatának: doktori értekezésként való elfogadásit. A dolgozat a szabadságkiizdelmeket az állam és az eyén örök harcára vezeti vissza. Helyesen mutat; rá, hogy alkotHiányunk ezeréves kialakulásának folyamán nem ma merül fel először a szabadságjogok kérdése9 ha ez kartdlis biztosítást alkotmányunk történelmi jellege következtébe a nem is nyert.. Ennek bizonyítására végigmegy Szent István törvényein, az Aranybullán, a vallásszabadság erdélyi biztosításán, a 48-as törvényeken, büntetőtörvényünkön stb. Ezek után méltatja az 1946*I.t.c. bevezetésének jelentőséget, s az ezzel kapcsolatos további törvényi alkotásokat, megemlékezik uj választójogunkról is, továbbá a nép- és munkásbiróságokról. Igen g j&!
