Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged
1949. 03. 30. 17. rendkívüli kari ülés
Tekintetes Kar! A budapesti Pázmány Péter-Tudományegyetem jog- és közigazgatástudományi karának, dékánja megküldötte karunkhoz annak a tervezetnek két példányát, amelyek budapesti kar a folyó tanév elején megjelent uj. Tanú! mányi Szabályzattal bevezetett szigorlati rendszer részletes körülírása céljából készített el és a Vallás- és Közoktatásügyi miniszter úrhoz fe! terjesztett. it tervezet lényegében három problémakört kiván közelebbről rendezni, nevezetesen a végbizonyítvány elnyeréséhez szükséges évvégi szigorlatok, a doktori szigorlatok és a kötelező kollokviumok kérdését.Megítélésem szerint e három téma közül az első és a harmadik az, amelynek mielőbbi szabályozása feltétlenül indokolt. A vonatkozó fejezetekben fogla! rendelkezések, - a Tanulmányi Szabályzat előírásainak nagyon jóindulatú értelmezésével, illetőleg részben módosításával is - a tanévvégi szigorlatok és a kötelező kollokviumok letételének ideje tekintetében jelentői könnyítéseket tartalmaznak^ annyiban, hogy a tanévvégi szigorlatoknak legkésőbb december hó 31-éig, a kötelező kollokviumoknak pedig egészen a következő tanév végéig való halasztását teszik lehetővé. Véleményem s: rint ezek a rendelkezések az adható engedmények legszélső határát jelentik. tervezet 5.§-ában foglalt az a szabály, hogy az évvégi szigorlat két tárgyából a szigorlatot a szeptemberi rendkívüli határidőre lehesen ; halasztani, elfogadható ugyan, ie a szakasz utolsó mondata helyébe a kö-' vetkező rendelkezés lenne felveendő: "Ha az ilyen jelölt a júniusi haté] időben egy vagy két tárgyból elégtelen minősítést kapott, a szeptemberi határidőben előbb az elhalasztott két tárgyból kell vizsgáznia,* ha az e: után megállapított Összeredményhez képest a jelöltet a szigorlat ismétlésére kell mtasitani, úgy a további kérdezést mellőzni kell".Nyilvánva-: lóugyanás, hogy a szigorlat összeredménye, nevezetesen az a körülmény, hogy a jelöltet harmadik tárgyból való bugása esetén a szigorlat teljes ismétlésére kell utasítani, ilyen megkötés nélkül nem lenne reálisan megállapítható. Egyébként az évvégi szigorlatokra és kötelező kollokvium mokra vonatkozó fejezetek többi részletrendelkezései elfogadhatók. A doktori szigorlatokra vonatkozó fejezetről a budapesti ivar kétféle szövegvariánst is közöl; az egyik szerint a doktori szigorlatnak lenne, a másik szerint nem lenne képesitő hatálya. Véleményem szeri] a két megoldás közül elvileg feltétlenül a második a helyes: a jövőben a jogi doktorátusnak kizárólag tudományos jelleget és rangot kell adni. A budapesti kar egyébként mindkét jellegbeli variáció mellett kétféle, nevezetesen jogtudományi és közigazgatástudományi doktorátus tételére kiván lehetőséget nyújtani, ami erősen emlékeztetne a jog- és államtudományi doktorátus 1946 előtti bifurkációjára és amivel szemben - bár kétségtelen, hogy a doktori szigorlat tárgyainak kiválasztásánál figyelemmel kell lenni a jelölt által a IV. évben hallgatott ágazatra - bizonyos aggályok hozhatók fel.Nézetem szerint a doktori szigorlat kérdéskomplexuma alapos megfontolást és a minősitő vagy tudományos jelleg valamint a bifurkáció kérdéséiben való előzetes döntést igényel, miért is a részletekhez való hozzászólást még nem látom időszerűnek. A leghelyes sebb talán az lenne, ha a doktori szigorlatra vonatkozó fejezet a jelen tervezetből kihagyatnék és a most kiadandó vizsgaszabályzat csak az évvégi szigorlatok és kötelező kollokviumok külső rendezésére terjedne ki, a doktori szigorlatok ügye pedig - amely az uj tanulmányi rend fokozatosan történő bevezetése miatt kevésbé sürgős természetű - külön szabály zatban , később rendeztetnék.
