Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1948-1949, Szeged

1948. 01. 19. 5. rendes kari ülés

V. számú melléklet. Mélyen tisztelt Kar! Bokor Ernő Jelölt "A tulajdonjog fenntartásával kötött vétel" c. magánjogi doktori értekezése négy fejezetre oszlik. Az első fejezet a "Pactum reservati dominii" meghatározása, a második "A veszély viselésénél: kérdése", a harmadik "A paetum reservati dominii gazdasági Jelentősége", a negyedik "Mik képezhetik tárgyát a pactumnak?" óimét viseli. Az I.fejezet többet nyújt, mint amit ez a óim Jelez; elmélyülő gondolkodásról tanúskodó és dogmatikus hajlamot eláruló fejtegetései az egész jogintézmény találó jelzésót adják. Helyesen látja meg annak alapproblémáját, bá* - mint Dr. Kiss Dez3Ő birálétársam is észrevételezte - világosan e tekintetben nem foglal állást. A jogviszony egyéb jellemző vonásait pedig nemcsak ebben a fejezetben, hanem az egész dolgozatban i3 teljesen homályban hagyja.Snnek főokát abban látom, hogy a forrásul felsorolt 5, lényedében tankonyvjelle­­gü munkán kivül a kezdőnek különösen fontos további belföldi és külföldi jogirodalmat nem ismeri. 1 46 kis féloldalas, tehát kisterjedelmű értekezésben egy szé sem esik ar~ rél. hogy a tulajdonjog fenntartásával kötött vételnél a fenntartás követ­keztében a függő JO£i helyzetek egyik legérdekesebbje keletkezik, amelynek nem a veszóly-viseles kérdése az egyetlen és legfontosabb problémája. Szer, ző a függés tartama alatti rendelkezések hatályának az irodaionban pedig bőségesen taglalt kérdését még csak nem is érinti és - legalább a dolgo­zatból megállapithatólag - tudomással sem bir azokról a széleskörű irodai mi kísérletekről, amelyek majd az akarat megkötöttségében /Windscheid:Wir­kung der erfüllten Bedigung. 17.1./, majd a rendelkezésnek a zálogjoghoz hasonló dologi megterhelésében /onus in re rei obligatio slhering: Jahrb. A.458. és köv.l.Beldcer: Pand.II.340.1. Strohal: Urteilreihtskraft.22-23.1. Simeon: Wesen des befristeten Rechtsgeschäfts.96.Riezler: Staud.Kom.1.509, 1./ vagy a szerződés duplicitásában /egy feltdtelenül át és egy másik fel­tételesen visszahúzó szerződést feltételezve íBernburg: B.R.I.150.§.II.Le­­onhardi Allg.Teil.399*1*/ keresik a dogmatika alapját az ily rendelkezés romlandó voltának. Szerző nem foglalkozik a függés tartama alatt keletke­zett rendelkezések Jogi sorsával sem és mindezek a hiányok az egész dolgo­zatot rendkívül vázlatossá teszik. Nincs szó annak kiemeléséről, amelyet pedig már az ostrom alatt a magán­­jogtudományunk nagy kárára elpusztult villányi Lászlónál /A magánjog szer­kezete 1934.# 148, 23O.I./ olvashattunk, hogy a gazdasági élet az ii^ó Jelzálogjog pótlására fejlesztette ki a P.r.d.-t, vagyisolyan jogrend­szerben. amely az ingé jelzálogjogot nem ismeri, ezt az intézményt a tulaj dónjog fenti formája pótolja s ez a forma az elérni kívánt sélhoz közelebb áll, mint a zálogjog,"mert"nemcsak a dologi biztosítást, hanem az adós bir tokát is lehetővé teszi. Amikor az alább még érintendő veszélyviselés kér­déséről volt ezó- annak vázolása mellett, hogy a magyar gyakorlat az iro­dalommal ellentétben a kényszerű tulajdoni formához ^gépiesen kapcsolt" ve szélyszabály mellé szegődött,szerzőnek rá kellett volna mutatnia Beck Sa­lamon /Gross chmid Glosszában II.l.m.5» 16. s köv.lap kifejtett/ arra a me látására, hogy a tulajdon fenntartása a tulajdonjog "normális esetével szemben" "csonka tényállás": a jog a tulajdonjoggal, mint fogalmi egység­gel operál és nincsen tekintettel arra» hogy a veszélyviselés kérdése nem ö .f°Salom egészéhez;, hanem annak jogilag meg sem különböztetett részéhez fűződik. A csonka tényállás nem mas, mint a kényszerű általános forma, a Jogilag meg nem különböztetett rész pedig a konkrét érdekösszeütközés. Szerzőnél sajnálatosan hiányzik még a magyar monográfiairodalom számbavé­tele is. bankája olvasójának az a benyomása támad, hogy tankönyveken kivül nálunk nem foglalkoztak a kérdéssel. Pedig a probléma az elméleti és gya­korlati jogiroinkat élénken foglalkoztatta. Erre nézve utalhatok öt év a­­latt /1930-34-ig/ csupán a Polgári Jogban az Ügyvédek Lapjában, a Jogtu­­démányi Közlönyben, a Magyar Jogi Szemlében s a Jogállamban megjelent s a magánjogi bibliográfia révén köztudomásúan igen könnyen feltalálható követ kező cikkekre éz dolgozatokra: 3.S. A tulajdonjog fenntartás kérdéséhez /A nem fizetés esetén való vísözü igénylés./ P.J.I934. 2.SZ.92.1. Egri Bénis PáLi Paetum reservati dominii.Ü.L. 1930.9-10.az.5.1. Béla: Tulajdonjog fenntartás és kényszeregyezség. P.J.1932.6.sz. 227•1* 1

Next

/
Thumbnails
Contents