Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged

1948. 04. 21. 7. rendes kari ülés

hanem a Kar,illetve - nyilván csak a bölcsészéti karra értelmerve - az a nyilv.rendes,illetve rendkívüli tanér,akinél a jelölt

a fétágyként választott disszertációt be * a ta, illetve a£± e szigorlatot felvette.Amiként a régi sub auspiciis regis és sub auspiciis gubernatoris avatásokat is miniig maguk a jelöltek kérték, azonképpen kívánatos#hogy ezen -az egyéni szabadságból folyó - jog meghagyássék az avatandó számára .Elv égre ha éppen nem is va- 103zinü,‘i8 nem lehetetlen,hogy az illöté egyén nem Í3 kívánja magát 3ub laurea Almae Matri3 felavattatni.Minden doktorandusnak a legszemélyesebb joga affölőtt dönteni,hogy ünnepélyes, vigy nem ünnepélyes formák közt kívánja magát avattatni.

Végül javasolom,hogy állapítsa meg a Kar azt,hogy a debreceni egyetem tanácsi határozatában rnegemiitett és - a kari határozattal k pcsclatban szavazattöbbséggel eldöntött - kérdés,a- • melyet az ottani jogi kar vetett fel és amely a felavatás előfeltételeinek clyértelml' módosítását tartalmazta volna,amely szerint a középiskolai tanulmányok és az érettségi vizsg^ kitűnő sikere is az Ünnepélyes előfeltételek közé volna sorolandós tárgytalanná vált abban a pillanatban,amikor hivatkozott miniszteri rendelet megjelent .A szegedi jogi Karnak ugyanez volt az álláspontja akkor,amidőn a "Sub laurea Almae Matris" avatás