Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged
1948. 03. 17. 6. rendes kari ülés
‘len Jogi ismereteket a a foggal való foglalkozásból osárBnzó fegyelmezett gondolkozást. Különösen jolentőe ered igényekre vesse thet es a szervezés as esti tanfolyamok hallgatni tekintetében, akik túlnyomórészt a gazdasági tevékenyég köréből Jönnek • gyakorlati Ismereteikhez könnyen kepcsolüistják a Jog- és k'jsgasdaoágt jdost'lnyi karon tanait elméleteket* Amikor a közösségi gazáélkodás térhódításával a gazdasági igazgatás Jelentősége is rohamosan növekedik, nec képzelhető el képzett Jogász gazdasági és képzett gaadáaz Jogászi műveltség nélkül# A magyar vidék nagy művelődési gócpontjaiban ezenkívül a gasdas&rtudot&jLnyi oktatás agrárjellegét erősön ki lehetne domborítani a ez által u jog- é® közgazdaságtudományi karok hallgatói közelebbről meglő ráérnék a uagynr & gr árt ad omány problémáit /gazd&ságpoltti!ov tekintettel e mesőgazápnégi politikára? mezőgazdasági ílnamtan; az agríjftáreadelom Összetétele} mezőig Bánsági statisztikái szövetkezettudoföfSny, tekintettel a löldmUvees.!’ -“^tke etekre stb*/. A gyakorlati 1 o'í/ja viszont arra utal, hogy a jog- és kosgazdié ^tudományi karok a ser-ezrével az uj keretek felállításénak nagy m y& :± és technikai nehé^ . ... i jelentéktelenekké saugoarodnának össze. Ilij ezen minden jogi karón van már közgazdaság* és pónzügytsni, statisztikaléc politikai tanazék. Amennyi bánj* ze khe s gazdas ág politikai, üzemgazdaeág- I tani, társadalomba ni és szövatkerettadományt katedrákat is szó rvesnánek* a szorosan vett gf^daségtudományi tárgyakat a költségvetés lényeges aogterhelése nélkül elő lehetne adni, a jogi ismerő tekét >,edig s szakjogászprofesszorok közvetítenék © közgáz* ászltftllgatók számáré, bemészateeen c sekélyebb óraszámban. Elgondolásom nem csupán Imálsti érvekre, hanem azokra a tapasz - tálatokra is támaszkodik, amelyeke: HU *>-47 között a kolozsvári Bolyai- Ihidonárye';yit©n jo;;- és közgazdaságtól o lányi karán szerzeten. engedje meg a tok intet oa K^r, hogy ennek az uttőn jellegit kezdeménye sásaik alapvető ■ vonás ni t emlitett kar iáei^lenee nyomán ismertessem* Megjegjr zeit n r előre, hogy a példát nem gépies v: s oe-Uából hozom fel, hinten az aal±tett kar a román tanulmányi r .ü u mer int bsűiid /ów&gi vizsgák minden tárgyból, szakképesítés, tádázán rw e,o; xráttt»/. Qeupén azt akarom vele illusztrálni, hogy a felvetett elgondold* aegvalóöitlmtó a hogy a saagy© felsőoktatási szempontjából is rend :iviil tmrlságos. A jog- és közgazdaságtudományi kar két oostályra tagozódik,ezek a jogtudományi osztály és a közgazd aságtué oaányi osztály »Az utóbbi ismét i hárora szakcsoportra tagozódik, özek a társadalomtudományi, a kér eked elemtudományi és az áruiamereti szakcsoport. A tanulmányok két célra irányulnak: a szakképesítés és a doktorátus megszerzésére J jogtudományi osztályban a szakképesítés és a doktorátus egységes, a kösg&zdaaágtudoimiiiyi osst lyban a szakképesítés háromféle /szakos oportok szerint/, a doktorátus pedig kétféle: közgazdaság- és államtudományi, illetve kereskedelemtudomá- i nyi. A közgazdaságtudományi osztály végzettjei a külön megszabott kötőf1 i 2.
