Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1947-1948, Szeged

1948. 02. 18. 5. rendes kari ülés

lapba késáruit és terjedő Imébe n ezért korlátozott, kéziratban odatolt tanulmányába* a ezerző aszal a kérdéssel foglalkozik, hogy s 0úridnak egyik határozatában /1*111,1591-1937/ elfoglalt elvi álláspont ©llan&D zik-e a I. 2* tételes rendelkezéseivel vagy pedig a törvény szellemével? A ozorző azt a felfoghat vallja, hogy nec ellenkezik, hanea az legfeljebb szokásjogon iáégnyilv nuló törvdnyaagyarázatnak tekinthető, A szerzőnek a bírói gyakorlatot igazolni kívánd ez a törekvése azért is figyelhet érdemel, nert álláspontja ellentétben van as ebben a kérdés bon a jogirodalomb, n kialakult uralkodó nézettel és perjogi tankönyveink tanításával,

t\z eldöntendő kérdés abban 11, hogy a • *8,§-a ellenére kötött házasság megtámadd f 3t a Q-ámhatós ág az 59*5*2,bek,-ben előirt 3 hónap alatt ma^áév tette, a tbrv&yos képviseld, illetve a sztUő a megtámadási perben saját személyében félként tovább is eljárhat-e vagy pedig a megtámad si per felperese a gyámbat& dg lesz?

A törvény vonatkozó rendelkezéseinek közlése után a szerző az ellenkező álláspont képviselőinek, főleg fdth Györgynek éo ^irágh ü,ul ivit érv© lés elvei vitatkozik, állás pontjának megalapozására olsőoorh n a elérnünk latsi alapján e H,l, 52, 56, 59» 67, 63»§§—mk kelotks- Zf5si,i31etve szövegezési történetét ismerteti az u.n* történeti iskola rád zár ével és me állapítja egyrészt azt, hogy a •(,?, 56.5*1/ pontján^ szövegezése eltért attól az eredeti elgondolástól, &a©ly a kiskorú házastársnak esa;: teljes kórus ága elérése esetére akart megtámadási jo ;ot adut, másrészt, ho y az 59.5-ban foglalt rendelkezés ey, a törvény j avas la t be utóbb bessert szakasz, amely a H*T, 56.1. b/ pont j val kellő ösaabargbon asz. 'llj mindkettő azonban a házasság megtámadására vonatkozó - és eredetileg Grosso inaid féle - elveket nemcsak kiegészítette, tmnem lényegükben me is változtatta, hbből mind one k© lőtt azt a következtetést vonja k, hogy a javaslat indokoláséban Írottak a törvényre több vomtkög -ßban csak a megfelelő változtatásokkal alkalmazhatók. Hangsúlyozza, hogy s törvény 59.5-a e törvényes képviselőnek, illetve a szülőnek a megtámadási jogot bár eoa;; feltételesen adta meg, de nem időlegesen* azaz ez a megtámadási j-t a gyámhatóság ma; :év' tételével nem szűnik meg. A feltételes bérnek pedig törvényi oka az volt, hogy a törvényes képviselő, illetve asülő a részé a biztosított megtámadási joggal a kiskora hátrányaira vissza no élhessen. rvtil hozza föl azt is, hogy az említett megtámadási jognak feltételhez kötése a megtámad « fontos anyagi jogi hatásaira /K*r,67*§.2.bek tekintettel is történt. • Kindeseknek és az előrmnkálatoknál: az anyagából azt a megállapíthat vonja le, hogy nem tál IIt elfog támpontot a^rff, hogy a törvényhozó a törvényes képviselőnek, illetve szülőnek fíjo idLv'qp a megt jaad ai kereset bead sán tol is perbeli jog áss cöeleLvőkópo0séget adni, ztk után azokkal az egyes ellenvetéserdcel fo .lalkoaik, amelyeket a H,í, vonatkozó 5*§—ból a Curla álláspontja ellen felhoznak. Itt is t&lprae&cttcn cs a jogi hermeneutika különböző eszközeivel törekszik - aógpodig ma: odk

16.