Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 10. 24. 2. rendes ülés
végzett tanulmányainak és ott letett vizsgáinak fÍgyelembevételével milyen tárgyakból kell szigorlatot tennie, hogy a jogtudori képesítést megszerezhesse, Ebben a tekintetben eddigi gyakorlatunk szerint általában az az elv tekinthető most már kialakultnak, hogy a román és a jugoszláv egyetemeken letett képesítő vizsgák hatályát elismerjük és ezenkívül csak olyan szigorlatok letételét kívánjuk, amelyekre nézve a folyamodó még nem tett képesitő vizsgát, továbbá szigorlatot, esetleg csupán kollokviumot kívánunk a raa:yar jogrendszer ismeretének bizonyítása végett, A belgrádi egyetem tekintetében ilyen értelemben foglalt állást Karunk folyó évi szeptember hé 25, napján tartott II, rendes ülésében, amikor Bukay Ernőtől a történeti szigorlat letételét nem kivánta meg azon az alapon, hogy a belgrádi egyetem jogi karán a római jogbél, az egyházjogból ós a jogbölcseletbol u.n. diplomavizsgát tett. Hasonló gyakorlatot folytatott a kolozsv 'ri o yete; jog- és államtudományi kara in olyan értelemben,hogy a történeti szigorlatot rendszerint elengedte, a vegyes szigorlat tárgyai közül a politikából nem kivánt szá^madást, a tételes szigorlatból pedig a kereskedelmi“ és váltójogból nem, az utóbbi vonatkozásban arra való tekintettel, hogy a kereskedelmi és váltójog "Jugoszláviában lény eé bon megfelel a magyar jogszabályoknak," Ennek a kérdésnek azonban ezutt 1 nincs aktualitása,mert a folyamodó nem is állitja, hogy a