Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 10. 24. 2. rendes ülés

végzett tanulmányainak és ott le­tett vizsgáinak fÍgyelembevételé­vel milyen tárgyakból kell szigor­latot tennie, hogy a jogtudori ké­pesítést megszerezhesse, Ebben a tekintetben eddigi gya­korlatunk szerint általában az az elv tekinthető most már kialakult­nak, hogy a román és a jugoszláv egyetemeken letett képesítő vizs­gák hatályát elismerjük és ezenkívül csak olyan szigorlatok letételét kívánjuk, amelyekre nézve a folya­modó még nem tett képesitő vizsgát, továbbá szigorlatot, esetleg csupán kollokviumot kívánunk a raa:yar jog­rendszer ismeretének bizonyítása végett, A belgrádi egyetem tekinte­tében ilyen értelemben foglalt ál­lást Karunk folyó évi szeptember hé 25, napján tartott II, rendes ülésé­ben, amikor Bukay Ernőtől a történe­ti szigorlat letételét nem kivánta meg azon az alapon, hogy a belgrádi egyetem jogi karán a római jogbél, az egyházjogból ós a jogbölcselet­­bol u.n. diplomavizsgát tett. Ha­sonló gyakorlatot folytatott a ko­­lozsv 'ri o yete; jog- és államtudo­mányi kara in olyan értelemben,hogy a történeti szigorlatot rendszerint elengedte, a vegyes szigorlat tárgyai közül a politikából nem kivánt szá^­­madást, a tételes szigorlatból pe­dig a kereskedelmi“ és váltójogból nem, az utóbbi vonatkozásban arra való tekintettel, hogy a kereskedel­mi és váltójog "Jugoszláviában lé­ny eé bon megfelel a magyar jogsza­bályoknak," Ennek a kérdésnek azon­ban ezutt 1 nincs aktualitása,mert a folyamodó nem is állitja, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents