Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 12. 12. 4. rendes ülés - 95. Miniszteri leiratok

szór működésének megkezdése szempontjából. Ez a körülmény indította a vallás- és közoktatásügyi minisztérium egyetemi ügyosztályának a jogi karok ügyeit intéző főnőkhelyettesét, dr, Kubinszky Lajos miniszteri tanácsost arra, hogy alulírotthoz intézett levélben lehetségesnek jelezze a tanszékbetöltési eljárásnak Karunk részéről még a Csekey István Pécsre valő kinevezésének megjelenése előtti megindítását, tehát a meghívásra vagy pályázatra vonatkozó döntés meghozatalát. Karunk folyó évi november hó 20-i ülésében ezen az alapon küldött ki e határozat előkészítésére háromtagú bizottságot.

Az a sürgősséghez fűződő érdek, amelyre a fentiekben rámutattam, már önmagában is amellett szól, hogy az alkotmányjogi tanszék betöltése a lehetőség szerint meghívással, mint a kinevezéshez rövidébb utón elvezető eljárással löíáádtiék. Ezt azonban természetesen nem lehet erőltetni, hanem csak abban az esetben folyamodhatunk hozzá, ha a szóbajöhető jelöltek felett tartandó szemle végeztével arra az eredményre jutunk, hogy van közöttük olyan, aki a tanszékre minden tekintetben méltó és alkalmas, s aki határozottan a többi jelöltek fölé helyezhető. Mézetem szerint az elmondandókból ilyen konklúzió levonása lehetséges.

Előre kell itt bocsátanom azt a szempontot, amelynek a tanszékre meghívandó személy kiválasztásánál - felfogásom szerint - döntőnek kell lennie. Ez pedig az, hogy egészen kiemelkedő tudományos tekintély hiányában a tanszékek, de talán különösen éppen az alkotmányjogi tanszék betöltője olyan egyéniség legyen, aki a tudományiéjlésztés legtöbb Ígéretét hordozza magában. Közelebbről itt arra gondolok, hogy az illető egyrészt a tudományos munka fokozódó és további felfelé Ívelést ígérő lendületéről tegyen tanúbizonyságot, másrészt a kérdéses jogi szakban ne a kitaposott utakat járja, ne időszerűtlen vagy már minden izükben megvitatott kérdésekkel foglalkozzék, hanem vessen számot az államberendezkedés és a jogélet legújabb fejleményeivel, s a jövő uj perspektívái felé tekintsen.

Ezek után betűrendben kívánom felsorolni azokat az egyetemi tanszéket be nem töltő magyar tudósokat, akik egészben vagy részben az alkotmányjog körébe vágó munkálkodást fejtettek ki és e téren számottevő müveket alkottak. Ezek: Bölöny József, Pékétekuty László, Goltner Dénes, Szabó József, Tihanyi Lajos, Zsedényi Béla,

Bölöny József budapesti ügyvéd, a pécsi egyetemen a magya közjog egyetemi ny.rk.tanári címmel felruházott magántanára. Terjedelmes irodalmi működés fűződik nevéhez, amelynek középpontjában 1942-1943-ban megjelent^közjogi tankönyve áll /Magyar közjog, I.kötet, 256.1., II,kötet, 303.l./jYjórészt a magyar tudományos irodalom addigi eredményeire támaszkodva és saját részlettanulmányainak anyagát foglalva össze, világos rendszerben és stílusban vázolja alkotmányjogunk alaptanait.- Monográfiái közül legjelentősebb a "Mentelmi jog"-ról 1937-ben kiadott, 208 lapra terje-109

2.