Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
«U legfőbb eredménye ea a felismerd*, hegy a magyaraág én románság közötti arányéi tolódásban a szaporodási arányszám különbözéséje hatott mindenekelőtt, ellenben nélkülözi a tárgyi alapot az a romantikus és tragikus szemlélet, mely itt tömeges elromáiosodást tetelez fel és lát valószínűnek, Heg kell azonban állapítanunk, hogy er e az eredményre főleg statisztikai és szociológiai módszerekkel, nem pedig a maga sajátos módszerével jut el. Azok 0 veszélyok, melyekre fentebb rámutattunk, ebben a munkában sokkal, erősebben jelentkeznek, mint az előbbiben, A nemzeti aggodalomból fakadó nagyobb érzelmi feszültség a tárgyilag és tartalmilag végig nem gondolt képszerűségnek és idő előtti általánosításnak a több helyütt való előfordulására vezet, A 10, oldalon a népsűrűség alacsonyságából azt következteti, "hogy n vidéket a mai élettől bizonyos fokig elvonatkoztatva kell szemlélnünk", holott a népsűrűség alacsonyságát elvileg ezzel más tényező is létrehozhatja. Az 53- oldalon a magyar szórványok közötti kö sok kitöltéséről beszól anélkül, hogy ebből a képből kiderülne, hogy itt telepítésre, népesedőre, kitelepítésre vagy valami másra gondolt-e Az 58, oldalon a "tájidegen" római katolikus magyar lakosság odatelepítésének a veszélyeiről szól, azonkívül, hogy rosszemlékűi némotes szó, fogalomnak is homályos, mert azt sejteti? hogy az idegen, a tájban addig elő nem fordult elem meggyökerosedése nem is remélhető, amig nyilván nem feltétlenül igaz« Lehet, hogy ott igaz, de sokkal inkább komplikált történeti okok, a római és görög szartariásu katolikus egyházak kapcsolata folytán, nincsen magának a "tájidegen"-&égnek az egyszerű következményeként. A 67. oldalon a magyarság születési arányszámának a csökkenésével kapcsolatban az "élő hit" meggyengülését panaszolja és azt mondja, hogy énnel megerősítése során kiderülhet, hogy "magában a tájlakóban is él a vágy egy kiteljesedettebb, mélyebb élc-fc után"« A népesedési arányszámokról nen lehet igy átugrani az emberi elet végső kérdéseire, mert ez utóbbiakat még sem merőben aszerint és avégett kell felvetnünk, hogy a születési százalékok újból emelkedjenek- Ka emlékezetbe idézzük éppen szerzőnknek .azt a megállapítását, mely szerint a régebbi népesedési vizsgalatok szempontjait éppen az tecte szűkké, hogy a népesség csökkenése és ennek megszüntetése volt irányitó gondé