Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged
1946. 11. 20. 3. rendes ülés
tikusnnk erőket is figyelembe kell vennie. Másrészt azonban a statisztikus-szerző nem állapodik meg az egyébként meglehetősen közismert kórkép festogetésével, hanem -statisztikát csinál. Volt iskolájának, a szegedi kereskedelmi leányiskolának a tanulóit kérdezi meg a testvérek száma felől, kiderül, hogy a növendékek 35$-a egyetlen gyermek, a máoodnagukkal levő testvér-gyermekek részesedése 38$# a normálisnak tekinthető háromgyermekes családok aránya már csak 13$ és az ozenfelüliekó összesen 14$* Az átlag családonként 2*28, ami csaknem egyezik az 1947 I.félévi elsőéves jogászok 2,31-os családonkénti gyermekszámátlagával. Egyik sem elegendő az ily gyermekgazdagságu családokból álló társadalom puBzta fenntartásához* Aldobolyi Nagy e szerényigényű publikációja értékes adalék a 30-as óv-k városi termékenységének ismeretében. Tekintetes Jog- és Államtudományi Kar! Részletes ismertetésünkből és bírálatunkból kiderül, hogy Aldobolyi Nagy Miklós értékes, fáradhatatlan és uj csapásokon járó munkása a demográfiának, Kérkedés volna azt mondani, hogy teljes sikerek és gánöstalan eredmények kisérik vállalkozását. Ahhoz, hogy mindazt elérhesse, amit kis alapvető elméleti tanulmányában maga eló tűzött, s amit ez alapon elvártunk szerzőtől, jóformán ideje sem volt. A Kis-Szanos medencéjének népességi monográfiája igazi hátteret és összehasonlitási támpontot az által nyert volna, hogy ha - miként azt szerző tervezte, sőt erre vonatkozó előkészületeit is megtette - a Szilágyságot és a Nagy-Szamos medencéjét is feldolgozhatta volna, így azt kell mondani, hogy éppen ezen, egyébként nagyon értékes és szinte hegyeket mozgató szorgalommal és odaadással készült és eredményei folytán legértékesebbnek Ígérkezett munkája nélkülözi bizonyos tekintetben a perspektívát, az összehasonlitási alapot, Jól lehet a perspektiva-nyujtás /'mi a szavakat illeti/ nagy erőssége a szerzőnek. Statisztikai szempontból a szerényebb igényű zsitvaszögi munkája -ha a , környezettel való hasonlítást éppen a tájkutatás szemszögéből nézve elengedhetetlen kelléknek tekintjük - értékesebb, bár nemz>.tpolitikai szempontból sokkal többet nyújt is az előbbi, Ha nem felejtjük azt a féligazságot, hogy "in magnis ct voluisse sat est", akkor a sokat Ígérő föleredményeket som fogjuk lebecsülni, már csak azért sem, mivel a-28.
