Szegedi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi kar tanácsülései, 1946-1947, Szeged

1946. 11. 20. 3. rendes ülés

előtt a "Vidéki G-ondok" /"Magyar szemle"/, c, kis tanulmányában bizonyságát adta annak, hogy a művelődési és tömeglélektani kérdések iránt érzékeny, alkalmas volna az árnyalatokat is kifejező, említett módszer segítségével lemérni,az inkább inponderábiliáknak tetsző azon különbségeket, amelyek műveltség dolgában a különböző tájakat elválasztják*k 86, lappon szerző szerencsés színekkel ecseteli a szellemiek terén kietlen környezetben az intelloktuelleknok ooaknem reménytelen helyzetét, A visszásságok és sivárságok oká.t a polgárul ts'g hi ányában látja. Nyilvánvaló, hogy mindez mx hon statisztika, do a szánokban is lecsapódó tények motívumai, legalább is azok egy részét az ilyen szintetizáló erőre való körültekintések teszik megérthetővé,

Külön fejezet szól a táj városáról Szanos ujvárról, Statisztikailag is értékes, de különösen a nult eredményeinek szerencsés felvázolása folytán érdekes ez a fejezet, Íz Örménységnok a gazdasági civilizáció körül játszott és vétkesen eljátszott szerepét, a mai nyomorúságot n múlt dicsőségével érdekesen állítja szembe- Ebben a részben van elég demográfia is és - nogy úgy mondjuk város - bölcselet a települési típusok iránt való finom érzek, megelevenítő erő*

A demográfust kielégítetlenül izgatja annak a vészes dekadenciának a felvázolása, amely az Örménység soraiban lejátszódott, Ennek a folyománya volt az, hogy a hároa-négyezres lélekszámú örménykatolikusság két-hárou emberöltő alatt négyszázra hanyatlott le. Felvetődik a statisztikai circulus vitiosus problémája: azért csappant-c meg a propagativ erő, mert az örn'nység gazdasági jelentősége,; állat- és bőrkereskedolmi kulcspozíciói elvesztek, ava y azért rendült-e meg az örmények gazdasági pozioiója és így a város kereskedelmi rangja, mert az egykor gyernekbő családok az egyke fészkeivé szegényedtek és mert a családi élettől való tartózkodás szinte járvánnyá lett? Avagy talán mindez osak azért történt, mert az örménység nem is annyira fizikailag, mint inkább lelkileg beolvadt a magyarságba és igyekezett felvenni a magyar "úri" osztálynak a kereskedelmi civilizáció ellenpólusát képező és az igazi váro3kultura szempontjából értéktelen dzsentrinek a rossz túlajdonságait? Szerző nem ad erre megnyugtató feleletet, de a kérdés felvetésének a módja és a tények exponálása szemre, gondolkozásra és termékeny kíváncsiságra vall. Néha nem tudja elnyomni a

24,